Tiszaörvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaörvény
Az örvényi Szent Anna-templom
Az örvényi Szent Anna-templom
Közigazgatás
Település Tiszafüred
Városhoz csatolás 1966
Korábbi rangja község
Irányítószám 5358
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 83 m
Távolság a központtól 2 km
Elhelyezkedése
Tiszaörvény (Magyarország)
Tiszaörvény
Tiszaörvény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 20° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 20° 43′ 19″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaörvény témájú médiaállományokat.

Tiszaörvény (1903 és 1951 között Örvény) 1966 óta Tiszafüredhez tartozó egykor önálló község Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Története[szerkesztés]

Tiszaörvény közvetlenül a Tisza bal partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az Egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka.

1417-ben, 1494-ben is, az egri püspökség birtokai között tüntették fel.

Egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált. Erre vonatkozik a mára eltűnt, oklevelekből ismert Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak az a része volt, amely felé az áradáskor a hajó járt.

Az 1552 évi adóösszeírás az egri püspök birtokaként említette, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután elpusztult, és csak 15531554-ben kezdett újra felépülni.

Az 1564-es adóösszeírásban 12 portával szerepelt, 1612-ben pedig Mező János és Török Bálint birtokaként volt említve.

1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter birtokában volt, később pedig visszakerült az egri püspökség birtokai közé.

1804-ben, a kassai püspökség felállítása után a kassai káptalan birtoka lett, melynek a jobbágyság 1848-as eltörléséig volt földesúri joga, de később is a kassai káptalan volt a helység legnagyobb birtokosa.

Az település közelében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1849. július 27-én véres összeütközés volt Korponay ezredesnek Örvény és Tiszafüred között felállított csapata és az oroszok között. A túlnyomó számú orosz had elűzve a magyar csapatokat átkelt a Tiszán és Hajdúhadház felé vette útját.

A tiszafüred-vidéki halászat központja Örvény volt, ahol a Lővey testvérek bérelték az egész Heves megyei tiszai halászatot.

Örvény határában, a kassai káptalan birtokán a régi község és a régi templom romjai még a 20. század elején is láthatók voltak.

1910-ben 696 magyar lakosa volt, közülük 657 fő római katolikus, 36 református volt.

Az 1950-es megyerendezésig Heves vármegye tartozott, azóta pedig Szolnok illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. A Tiszafüredi járáshoz tartozott.

Neve 1903-ig Örvény vagy Tisza-Örvény volt, a községnevek törzskönyvezése során hivatalos neve Örvény lett (1903. évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet). 1951-től hívták Tiszaörvénynek és 1966-ban csatolták Tiszafüredhez.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus imaháza 1848-ban épült, kegyura a kassai káptalan volt.
  • „Tiszavirág” ártéri sétaút
  • „Kormorán” kikötő

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]