Tar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tar
Tar légi felvételen
Tar légi felvételen
Tar címere
Tar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Turopoli Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3073
Körzethívószám 32
Testvértelepülései
Lista
Malleray
Népesség
Teljes népesség 1839 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 67,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tar (Magyarország)
Tar
Tar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 02″, k. h. 19° 44′ 29″
Tar (Nógrád megye)
Tar
Tar
Pozíció Nógrád megye térképén
Tar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tar témájú médiaállományokat.

Tar község Nógrád megye Pásztói járásában.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, amely a település határában halad el, onnan egy kisebb bekötőút ágazik el a település felé a 24105-ös mellékút, amely a Pásztóhoz tartozó Hasznossal köti össze a települést; vagy vasúton, a Hatvan–Somoskőújfalu-vonalon.

Története[szerkesztés]

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén.

A falu első írásos említése a Váradi Regestrumban történik a 13. század elején. 1254. május 27.-i oklevelében az Esztergomi káptalan birtokügyekben tari Tyba fiait (Gurde et Symonis f-i Tyba que! vocatur Tor) említi, akik Bárkány határosai. Határleírása 1265-ból származik, amikor az addig királyi birtokot a Rátót nemzetség kapta meg. A 15. században mezővárosi rangot kapott, vámszedőhely, de a törökök kiűzése után azt elveszítette. A török időkben elpusztult.

Templomát Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi sírkövek láthatók.

A község leghíresebb földesura „pokoljáró” Tari Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401. április 28-án a főurak Budán rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy az uralkodó űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Azzal fenyegették, ha nem így tesz, fogságra vetik. Az uralkodó védelmére csak Tari Lőrinc rántott kardot, akit aztán a támadók össze is kaszaboltak. Gyógyulása után hűségéért a király bizalmasa: pohárnokmester, étekfogó, majd fősáfár, valamint Hont és Nógrád vármegyék ispánja lett. Az ő kérésére 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrik-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

1910-ben 1705 magyar lakosa volt. Ebből 1650 római katolikus, 40 evangélikus volt.

A Trianon utáni Magyarországon az elcsatolt területeken lévő erdőállomány pótlására Tuzson János botanikus professzort kérték fel, aki Taron, Fenyvespusztán tangazdasági csemetekertet hozott létre, ahol többek között damaszkuszi rózsákat is telepített, melyekből rózsaolajat vont ki. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére.[3]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály római katolikus templom (a falu központjától déli irányban)
  • Tari Lőrinc Erődített udvarháza (a templom mellett)
  • A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Gaál-tanya, ahol Kőrösi Csoma Sándornak szentelt buddhista sztúpa,[5] valamint templom (a Szabadító Buddha Anya temploma) áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki.[6]
  • Tuzson Arborétum – A kb. 4 hektár területen fekvő Tuzson arborétumot és annak „életfa”-gyűjteményét Tuzson János (1870, Szászcsanád – 1943, Budapest) telepítette feltehetően 1898 körül. (1898-ban az akkori Földművelési Minisztérium Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek ingyenes facsemetéket adott. Ekkor létesült Tar közelében az „Erzsébet-liget”.)
  • Csevice források az Arborétumba vezető turistaút mentén
  • Schneé kastély - elpusztult
  • Három népi barokk kereszt a község területén
  • Plébánia épület 1700-ból

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tar települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nógrád Hírlap, 2017. május 29. 3. oldal
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. http://www.buddha-tar.hu/tisztelet_korosinek
  6. A nógrádi sztúpa – Egy óriási lehetőség (Mancs, 2008. október 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]