Tuzson János (botanikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tuzson János
Tuzson János
Tuzson János
Született 1870. május 19.
Szászcsanád
Elhunyt 1943. december 18. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása botanikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson János témájú médiaállományokat.

Polyáni Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19.Budapest, 1943. december 18.) magyar botanikus, paleobotanikus, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Tuzson”.

Élete[szerkesztés]

A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára lett. Emellett 1907-től éveken át szerkesztette a Növénytani Közlemények botanikai folyóiratot. 1912-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; egyúttal ő lett a Füvészkert igazgatója is. Elhunyt 1943. december 18-án, örök nyugalomra helyeztetett 1943. december 21-én a ref. egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott; sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát.

Ő végezte el az ipolytarnóci kovásodott ősfenyő fatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensisnek.

A későbbi Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, és ott főleg messzi országokból hozatott örökzöldeket ültetett.

Tudományos testületekben[szerkesztés]

1909. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Emellett tagja volt:

  • a földművelési minisztérium központi kísérletügyi bizottságának,
  • a természettudományi társulat választmányának,
  • az országos erdészeti egyesület igazgató választmányának.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Anatomiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. 1899. (doktori értekezés).
  • A bükkfa korhadása és konzerválása. Budapest, 1904.
  • Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. Budapest, 1904. (Erdészeti Lapok).
  • Anatomisched und mykologische Untersuchungen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905.
  • A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Budapest, 1907. (Szabad Egyetem).
  • A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai (A M. T. Akadémia III. osztályán 1909. február 15-én előterjesztett dolgozat).

Emlékezete[szerkesztés]

Az utódai által alapított Tuzson emlékplakettet rendszeresen a Nyíregyházi Főiskola ugyancsak róla elnevezett botanikus kertjében, a Tuzson János Konferencián adják át. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére Taron.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nógrád Hírlap, 2017. május 29. 3. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]