Tuzson János (botanikus)
| Tuzson János | |
| Született | Polyáni Tuzson János 1870. május 19. Szászcsanád |
| Elhunyt | 1943. december 18. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (10/1-1-15) |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület |
|
| Tudományos fokozat | doktorátus (1899) |
| Szakintézeti tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1909. április 29. – ) |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1909, levelező) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson János témájú médiaállományokat. | |
Polyáni Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19. – Budapest, 1943. december 18.) magyar botanikus, paleobotanikus, egyetemi tanár, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Tuzson”.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1887–1890 között a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult, erdész oklevelet 1892-ban szerzett. 1899-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd állami ösztöndíjjal 1896–97 között a müncheni Lajos–Miksa Egyetem és a Berlini Egyetemen tanult. A növényhisztológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett 1903-ban, az MTA levelező tagja (1909. ápr. 29.).
A Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd a Budapesti Műegyetem magántanára lett. Emellett 1907-től éveken át szerkesztette a Növénytani Közlemények botanikai folyóiratot. 1912-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; egyúttal ő lett a Füvészkert igazgatója is.
Elhunyt 1943. december 18-án, örök nyugalomra helyeztetett 1943. december 21-én a református egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott; sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát.
Ő végezte el az ipolytarnóci kovásodott ősfenyő fatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensisnek.
A későbbi Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, és ott főleg messzi országokból hozatott örökzöldeket ültetett.
Tudományos testületekben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1909. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Emellett tagja volt:
- a földművelési minisztérium központi kísérletügyi bizottságának,
- a természettudományi társulat választmányának,
- az országos erdészeti egyesület igazgató választmányának.
Fontosabb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Anatomiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. 1899 (doktori értekezés)
- A bükkfa korhadása és konzerválása. Budapest, 1904
- Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. Budapest, 1904. (Erdészeti Lapok)
- Anatomisched und mykologische Untersuchungen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905
- A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Budapest, 1907 (Szabad Egyetem)
- A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai (A M. T. Akadémia III. osztályán 1909. február 15-én előterjesztett dolgozat)
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az utódai által alapított Tuzson emlékplakettet rendszeresen a Nyíregyházi Főiskola ugyancsak róla elnevezett botanikus kertjében, a Tuzson János Konferencián adják át. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére Taron.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nógrád Hírlap, 2017. május 29. 3. oldal
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kozák Péter (2013 waccessdate=2018-12-23). "Tuzson János, polyni". Névpont.hu.
{{cite web}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Tar Tuzson arborétum Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tuzson János Konferencia hetedszer is[halott link]
- OSZK gyászjelentések
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tuzson Balázs: Nagyapám, Tuzson János. A 150 éve született erdész, botanikus emlékére; Digitalis Kft., Bp., 2020