Upponyi 1. sz. kőfülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Upponyi 1. sz. kőfülke
Hossz7,5 m
Mélység1,8 m
Magasság5,4 m
Függőleges kiterjedés7,2 m
Tengerszint feletti magasság266 m
Ország Magyarország
Település Uppony
Földrajzi táj Upponyi-hegység
Barlangkataszteri szám 5320-1

Az Upponyi 1. sz. kőfülke a Bükk-vidékhez tartozó Upponyi-hegység egyetlen, fokozottan védett barlangja. Őslénytani jelentőségű barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Bükki Nemzeti Parkban, az Upponyi-szoros északnyugati végén, a szoros északi oldalában, a Sima-kőnek nevezett sziklafalban nyílik. A bejáratát nehéz megtalálni a meredek hegyoldalon, mert a növények eltakarják. Karbon időszaki mészkőben keletkezett. Fokozottan védett területen nyílik és ezért a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak az engedélyével látogatható.

Az ásatáskor a középső pleisztocén kevésbé ismert szakaszának a gerinces és puhatestű faunája lett megtalálva. A 9–12. rétegének ősmaradványai a korai pleisztocén végére jellemzők. Egy oroszlánfélének, a Leo gombaszögensisnek, amely eltér a barlangi oroszlántól és az Ursus deningerinek, amely a barlangi medve őse a csontjai is előkerültek. A mikrofaunából gyökeres fogú pockok lettek meghatározva. Például a közönséges kószapocoknak az őse is, azaz a Mimomys savininek.

Ez a fauna nedves, mérsékelt erdőklímát mutat. Előkerültek a szibériai örvöslemming, a füttyentő nyúl és a szibériai ürge maradványai a barlangból. Az 1–5. rétegek idejét régen vitatja a nemzetközi szakirodalom. Semmilyen pleisztocén, hazai leletegyüttessel nem azonos a kronológiai helyzete. A holocén rétegeinek a nagy részét valószínűleg salgótarjáni kincskeresők hordták ki. Teljesen el lett távolítva a kitöltése. A több ezer darabból álló csontanyagnak, főleg az alsóbb rétegekben találtaknak körülbelül a fele a denevérmaradvány.

Előfordul az irodalmában Uppony 1. sz. kőfülke (Kordos 1984), Upponyi I. kőfülke (Hevesi 2002), Upponyi I. sz. kőfülke (Kordos 1984), Upponyi I.sz. kőfülke (Bertalan 1976), Upponyi barlang (Kadić 1942) és Upponyi-kőfülke (Schőnviszky 1964) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Fényes Elek 1851-ben Uppony ismertetésénél azt írta, hogy a település határában barlang van. 1922–1923-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. valószínűleg új szakaszok feltárása miatt kutatott itt, de erről nem áll rendelkezésre dokumentáció. 1949-ben Vértes László végzett próbaásatást benne. A munkák miatt egy nagy árok keletkezett, amely nehezítette a későbbi, őslénytani vizsgálatot a kőfülkében. Az 1952-ben befejezett, Kadić Ottokár által írt kéziratban lehet olvasni egy Upponyi barlangról, amelyről Kadić Ottokár Fényes Elek könyve alapján írt.

1963-ban Jánossy Dénes őslények után kutatott és Vértes László szelvényéből mikrofaunát gyűjtött. A későbbi munkában a Szolnoki Iparitanuló Szakiskola honismereti szakkörének a tagjai is részt vettek, akiket Mozsár András tanár vezetett. Az ásatás alatt több mint három tonna anyagot mozgattak meg. A kitöltésben néhány, bükki kultúrájú cseréptöredéket is találtak. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy Upponyon, Upponytól keletre, az Uppony és Dédestapolcsány közötti völgy déli sziklafalának a keleti végén található. Hat méter hosszú és turisztikai célra van használva. A kitöltéséből középső pleisztocén, gerinces fauna került elő. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján szintén szerepel.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang az őslénytani jelentősége miatt. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. 1998-ban Szabó Zoltán készítette el az alaprajzi barlangtérképét. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 266 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata és hét méter hosszú, valamint 1964-ben ásatás volt benne, amelyet Jánossy Dénes vezetett. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]