Barlangfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barlangfürdő
A Barlangfürdő központi épülete
A Barlangfürdő központi épülete
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Elhelyezkedése
Barlangfürdő (Miskolc)
Barlangfürdő
Barlangfürdő
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 03′ 39″, k. h. 20° 44′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 39″, k. h. 20° 44′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barlangfürdő témájú médiaállományokat.

A Barlangfürdő egy melegforrások fölött emelkedő barlangban kialakított fürdőhely Miskolctapolcán. Miskolc egyik leglátogatottabb turistalátványossága. A 30 °C-os víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén, de sótartalma alacsonyabb, mint a gyógyvizeké, nem éri el az 1000 milligramm/litert sem, így korlátlan ideig lehet benne fürdeni. Mivel a fürdő jelentős része zárt és a víz meleg, egész évben látogatható. 2016-ban elnyerte az év fürdője címet.

Története[szerkesztés]

Barlangfürdő

A barlang és a termálforrás már ősidők óta ismert, de Tapolca fürdőhellyé válása igazán csak a török uralom után kezdődött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdőhely kiépítését; orvosokat is hozatott Kassáról, hogy megvizsgálják a víz gyógyhatását. Az építkezést 1723-ban rendelték el. Ebben az időben a tapolcai hidegvizű források vizét is felhasználták, így a hőmérséklete hűvösebb volt, mint a jelenlegi fürdőben. Három medence épült ki fürdőházzal és vendégfogadóval. Ekkor még magában a barlangban nem fürödtek, csak rajta kívül voltak medencék. A század közepére a fürdőhelyet elhanyagolták, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdőkultúra újabb felvirágzására.

1837-ben az új görömbölyi apát felújíttatta és kibővíttette a fürdő épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdővendégek számára az első fedett medence, még mindig a barlangon kívül.

A 20. században a terjeszkedő Miskolc megvásárolta a területet a görög katolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik. Létrejött a Miskolci Vízmű.

A későbbiek során több nyilvános fürdőt is nyitottak. Pávai-Vajna Ferenc geológus már 1928-ban felhívta a figyelmet a barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében, törekvését azonban teljes mértékben csak több mint harminc év után valósították meg. 1934-ben nyilvánították Tapolcát hivatalosan üdülőhellyé, és 1939-ben kezdték meg egy teljesen új fürdőház építését. Az építkezés közben számos régészeti leletre bukkantak és egy addig ismeretlen, 31,5 °C-os forrás is a felszínre tört. Mivel igen bővizű volt, nagyszabású tervek születtek kiaknázására. A termálfürdőt 1941-ben nyitották meg, de csak 1959. május 14-én került sor a Tavas-barlang Barlangfürdővé való alakítására.

Azóta több ütemben bővítették. 1969-ben megszüntették a forrástérben való fürdést, hogy a források vizét egy száraz kürtőn át juttassák a barlang csempézett fürdőmedencéjébe. Ezzel egy „dögönyözőt” alakítottak ki. Ekkor épült a szabadtéri medence is, a jellegzetes, kagylószerű tetőrésszel. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1980-as években új termeket és folyosókat csatoltak a fürdő eredeti területéhez, és melegebb (34 és 36 °C-os) medencéket is kialakítottak. Az 1998-ban megkezdett fürdőrekonstrukció fő feladata a fogadócsarnok felújítása, az öltözők és a gépek korszerűsítése volt.

A Barlangfürdőben több szobor található, a kupolamedencét például 1967 óta díszíti Szőke Lajos szobrászművész Ősélőlények című, kőből készült térplasztikája.

Megközelítése[szerkesztés]

  • Autóbusz: KRESZ busz.svg 2, 20, 290
  • A legközelebbi parkolóhelyek az Igló utcán vannak, onnan csak néhány métert kell sétálni.

Források[szerkesztés]

  • Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Bp. Sport, 1970. 76–77. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
  • Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
  • Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 326. old.
  • Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 187. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés]