Almási-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almási-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz358 m
Mélység100 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés100 m
Tengerszint feletti magasság510 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus karsztbarlang
Barlangkataszteri szám 5452-2
Elhelyezkedése
Almási-zsomboly (Magyarország)
Almási-zsomboly
Almási-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 20° 42′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 20° 42′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Almási-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A zsomboly 1939-ig hazánk legmélyebb barlangja volt. Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Szabó-pallagi vadászháztól északkeletre, az államhatártól körülbelül három méterre, a 41.9-es sorszámú határkőnél nyílik. A föld alatt átnyúlik Szlovákia területére. A bejárata természetes, 1,5×2,5 méteres és egy töbör oldalának a felső peremén található. Triász időszaki, wettersteini mészkőben alakult ki. Hasadék mentén keletkezett a lépcsőzetes aknarendszer. A vízszintes kiterjedése 42 méter.

A falain oldáscsatornák, az alsó szakaszában mésztufagátak, amelyekben a víz 50 centiméteres mélységű is lehet és bennük szegfűkalcitok és apadási szinlők vannak. Különböző cseppkő megjelenési formák, cseppkőzászlók, cseppkőlefolyások, heliktitek és borsókövek figyelhetők meg a falakon, az alján néha tó van. Hidrológiailag összefügg a Szlovákiában fakadó Tapolca-forrással. Az Andród-kerti-forrásban is észrevették a megjelölt vizet a környéken lakók, de ezt nem bizonyítják ellenőrző minták. A látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök használata kell.

Bódvaszilas nyolc fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik hét a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.

A nevét a régen itt húzódott szádalmási településhatárról kapta. Előfordul irodalmában 05 (Kósa 1992), Almási-lyuk (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almási lyuk (Nyerges 2003), Almási zsomboly (Kessler 1931), Almássy-zsomboly (Magyar Turista Élet 1934), Almás-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almás zsomboly (Bertalan 1976), S-6 (Kósa 1992), Sz/1 (Bertalan 1976) és SZ/1 (Kósa 1964) neveken és jelölésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Első írott említése 1851-ben történt. 1911-ben Scholtz Pál Kornél járt először a zsombolyban, a terület barlangjait kutató expedíció során, aki ekkor leírta a megfigyeléseit. Ekkor a mélysége 43 méter volt. 1927-ben Beliczay András, Frank István, Kessler Hubert és Kiss Gyula 103 méter mélységig ereszkedett le benne és Kessler Hubert még ebben az évben készített egy hosszmetszeti barlangtérképet. 1929-ben Eugenio Boegannak jelent meg egy olasz nyelvű írása a zsombolyról egy hosszmetszeti barlangtérképpel és egy alaprajzi barlangtérképpel illusztrálva, amelyeket Frank István rajzolt.

A Magyar Turista Élet 1934. augusztus 28-i számában publikálva lett, hogy Kessler Hubert és a társai jelenleg a vecsembükki zsombolyokban kutatnak, valamint az Almássy-zsomboly 103 méter mély és ezért csonka hazánk legmélyebb barlangja. A 103 méter mélyen található mélypontról 14 métert tudtak lejjebb menni és megállapították, hogy a zsomboly még ennél is mélyebb, de a felszerelés hiánya miatt, egyelőre félbeszakadt a feltárás ezen a részen. A Magyar Turista Élet 1934. szeptember 22-i számában napvilágot látott, hogy Kessler Huberték az aggteleki kutatásokon kívül jártak az Almási-zsombolyban, amely Magyarország legmélyebb barlangja. A barlang 103 méterig volt addig ismert.

1934-ben 113 méter mélységig vált ismertté és Kessler Huberték megállapították, hogy 113 méternél mélyebb. A kutatást a következő évben akarták folytatni az akkorinál jobb felszereléssel. A zsombolyban az Aggteleki-barlang cseppköveinél nagyobb cseppköveket találtak. Hazánk legmélyebb, 113 méter mély barlangja volt 1939-ig, a Kis-kőháti-zsomboly mélyebb részének a feltárásáig. Az újramérések alapján kiderült, hogy nem volt 113 méter mély.

A Magyar Turista Élet 1935. június 15-i számában az olvasható, hogy a Budapesti Egyetemi Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztályának a Kessler Hubert által vezetett, néhány tagja megint járt a 103 méter mély zsombolyban és újra megállapították, hogy további eredményt a barlangban csak tökéletesebb felszereléssel, leginkább hosszabb dróthágcsókkal lehetne elérni. Az 1936-ban kiadott, Barlangok mélyén című könyvben Kessler Huberték expedíciója részletesen ismertetve van és a kiadványban látható egy hosszmetszeti barlangtérkép és három fénykép a zsombolyról. Az 1942-ben napvilágot látott, Barlangok mélyén című könyv második kiadásában az jelent meg a barlangról és a kutatásáról, valamint azok az illusztrációk lettek publikálva, amelyek az első kiadásban.

1959-ben Kósa Attila, Kovács Kálmán és Rónai Miklós mérték fel és a felmérés alapján Frojimovics Gábor és Kósa Attila rajzoltak két hosszmetszet térképet négy keresztmetszettel és alaprajz térképet. 1962. december 31-én, Magyarországon a 6. legmélyebb barlang volt a 93 méter mély barlang, a hetedik Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang is 93 méter mély volt. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai, a Szabó-pallagi vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték a bejáratának a helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 575 méterre, 21° 50' irányban volt a bejárata. Kósa Attilának az 1964-es, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában többször meg van említve és egy térképen van a helye megjelölve. Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint a legmélyebb zsomboly volt az Alsó-hegy magyarországi részén és egyik, 43 m mély aknája a 6. legmélyebb egybefüggő barlangakna az Alsó-hegy magyarországi részén, másik, 33 m mély aknája pedig a 8.

1970 végén a 93 m mély barlang Magyarország 10. legmélyebb barlangja volt. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a fénykép-dokumentációját. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Almási-zsomboly. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 65. számú cédulán többek között az olvasható, hogy körülbelül 40 méter hosszú, 93 méter mély, a határvonaltól 3,5 méterre nyílik és az alján egy 30 méter hosszú terem van. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő Alsó-hegyen és Bódvaszilason elhelyezkedő barlang Almási-zsomboly néven a barlangot említő 19 irodalmi mű megjelölésével. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Almási-zsomboly néven.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 93 m mély Almási-zsomboly az ország 22. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 24. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 93 m mély, 1976-ban 93 m mély, 1975-ben 93 m mély Almási-zsomboly. Az 1977-ben megjelent és Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta.

1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek a kitöltésből, amelyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta növényi magot, csigát és gerinces maradványt tartalmazott. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Almási-zsombolynak 5450/2. a barlangkataszteri száma.

A barlang bejárata

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikája és ásványtani értékei miatt lett. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel a barlang Almási-zsomboly néven Almás zsomboly és SZ/1 névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Almási-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 30. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/2 barlangkataszteri számú, 93 m függőleges kiterjedésű Almási-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 93 m mély. 1989-ben készítették el legújabb barlangtérképét Borka Pál, Fodor Sándor és Rose György. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelent az 1927-ben készült térkép, az 1929-ben megjelent térképek, az 1936-ban kiadott térkép, az 1959-ben rajzolt térképek, valamint az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és több adattal együtt fel van tüntetve 25 darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. A kiadvány hátsó borítóján a zsomboly cseppköveinek fényképe látható.

Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak az Aggteleki-karszt fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük az Almási-zsombolyt ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 100 méter mély Almási-zsomboly az 5. legmélyebb barlang. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Almási-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható.

Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt és a Széki-zsombollyal együtt a legnépszerűbb túracélpont volt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található. A 2002. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint hossza 358 m, függőleges kiterjedése 100 m és vízszintes kiterjedése 42 m. A könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-2 barlangkataszteri számú, 2002-ben 358 m hosszú Almási-zsomboly Magyarország 69. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-2 barlangkataszteri számú Almási-zsomboly Magyarország 30. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 100 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 93 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Almási-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint az Almási-zsomboly az Aggteleki-karszt 1982-től fokozottan védett természeti értéke. Az Alsó-hegy fennsíkját átszelő országhatár közvetlen közelében, a szabó-pallagi vadászháztól ÉK-re, 510 m tszf. magasságban van a természetes bejárata. A zsomboly 358 m hosszú és 100 m mély. A lépcsőzetes aknabarlang triász mészkőben hasadék mentén jött létre. A Szlovákiában eredő Tapolca, valamint Andó-kerti-forrás hidrológiai rendszeréhez tartozik. Oldáscsatornák vannak falain, az alsó szintjén lévő teremben nagyméretű cseppkövek és mésztufagátak figyelhetők meg. Időszakos tó fekszik alján. A barlangba először 1927-ben Kessler Hubert és társai ereszkedtek le. Az 1969-ben végzett feltáráskor lett elérve jelenlegi mélysége. Sokáig Magyarország legmélyebb barlangja volt. Engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell látogatásához. Kessler Hubert szócikkében meg van említve, hogy Kessler Huberthez kapcsolódik az Almási-zsomboly első bejárása (1927).

A 2006. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Almási-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 100 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1989-es barlangtérkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 358 méter hosszú, 100 méter mély és 518 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen szürkés cseppkővízesés látható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Almási-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eugenio Boegan: Grotte dell'Ungheria. (Magyarország barlangjai.) Le Grotte d'Italia. 1929. 3. sz. 143–144. old.
  • Gaál István: Szép magyar tájak. Bp. 1944. 247., 248–249., 249–250. old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Búvár, 1935. (1. évf.) 92–97. old.
  • Klingenfuss, B.: Bódvaszilas 1973. Höhlenpost, 1976. 11. évf. 33. sz. 4–14. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • Kovács István: Kessler Hubert Dr. 80 éves. Hegymászó, 1987. 1. sz.
  • Nyerges Attila: Az Almási-zsomboly. Kézirat, 1997. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Polgárdy Géza szerk.: Magyar turista lexikon. A–Z. Bp. 1941.
  • Székely Kinga: A nemzeti park fokozottan védett barlangjai. In: Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, 1998. 225–238. old.
  • VITUKI: Az északi határmenti karsztterületek vízföldtani vizsgálata a csehszlovák féllel közösen. Témabeszámoló, 1973–1976.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]