Hegyesorrú denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hegyesorrú denevér
Röptében
Röptében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
Alnem: Myotis
Faj: M. blythii
Tudományos név
Myotis blythii
Tomes, 1857
Szinonimák
  • Myotis oxygnathus Monticelli, 1885
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hegyesorrú denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesorrú denevér témájú kategóriát.

A hegyesorrú denevér vagy hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A hegyesorrú denevér Dél-Európában, a Földközi-tenger mellékén és Délkelet-Európában valamint Közép-Ázsia egy részén él. Magyarországon gyakori faj.

Alfajai[szerkesztés]

  • Myotis blythii ancilla
  • Myotis blythii blythii
  • Myotis blythii lesviacus
  • Myotis blythii omari

Megjelenése[szerkesztés]

A hegyesorrú denevér nagyon hasonlít a közönséges denevérre, de füle keskenyebb és rövidebb. Orra némileg hegyesebb, testmérete valamivel elmarad nagyobb rokonáétól. Feje kecses, fölülről nézve kevésbé széles. Bundája színe világosbarna, a hasi részen piszkosfehér, a medence környékén nincsen vöröses árnyalat. A kutatók szerint jó meghatározó bélyeg a fejtetőn lévő borsónyi nagyságú, az alapbundaszíntől világosabb folt.[1]

Életmód[szerkesztés]

A nyár folyamán több száz egyedből álló kolóniákat alkotnak, szálláshelyül templomok, régi építmények padlásain húzódnak meg. Késő ősszel akár több száz kilométerre lévő barlangokba repülnek telelni. A leghosszabb, ismert vonulás 600 km volt.[1] Téli álma rövid, többször megszakított, meghatározott rendszerességgel települ át a barlang különböző részeire. Tél elején a melegebb részekre, tavasszal a bejárathoz közelebbi, illetve nagyobb termeket keresi fel. Röpte lassú szárnycsapásokból áll, vadászni főleg tisztáson, vagy parkokban szokott, ahol legtöbbször a talajról kapja fel a bogarakat, sáskákat, molylepkéket és nagyon sok mezőgazdasági kártevőt.[2]

A leginkább zavarástűrő faj, ennek ellenére állománya folyamatosan csökken.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 98. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 99-100. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 35. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]