Egér-lyuk (Szögliget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egér-lyuk
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz120 m
Mélység0 m
Magasság5 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság352 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-18
Elhelyezkedése
Egér-lyuk (Magyarország)
Egér-lyuk
Egér-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Egér-lyuk témájú médiaállományokat.

Az Egér-lyuk az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A Szögligetről Derenkre tartó műút mellett, Szögliget belterületétől 2,95 kilométerre, egy jellegzetes, maga fölé forduló szerpentinkanyar után, attól 500 méterre, egy enyhén, de teljesen balra, nyugatra forduló kanyarban, az úttól északra, jobbra, 35 méter magasan, a néha aktív forrás felett, a sziklák között nyílik. Szögliget központjától északra, Derenken, Szádvártól nyugat–északnyugatra, 285°-ra, 500 méterre, hegyoldalban, sziklakibúvásban, erdőben van a háromszög alakú, természetes jellegű, 70 centiméter széles, 1,1 méter magas, vízszintes tengelyirányú bejárata. Csak közelről vehető észre. Néhány turistatérkép jelöli a helyét barlangjellel. A Szádvári-barlangtól jobbra, keletre, 44 méterre helyezkedik el.

Felső triász hallstatti mészkőben alakult ki. Az inaktív forrásbarlang tektonikus repedések mentén, a kifolyó víz hatására jött létre. A vízszintes jellegű barlang jellemző szelvénytípusa a hasadék szelvénytípus és az alagút szelvénytípus. Az elágazó térformájú üreg átlagosan 0,5–1 méter széles és 1–2 méter magas. A járatok falát gyakran díszítik kis cseppkőképződmények, cseppkőlefolyások, cseppkőbekérgezések. Meander, gömbfülke, szinlő, csorga és breccsazóna is megfigyelhető. Csontmaradványok voltak a kitermelt aljzati kitöltésben. A keskeny hasadékjáratot a belsőbb szakaszokon néhány helyen egy cseppköves álfenékszint osztja ketté, amiből a barlang szakaszos aktivitására lehet következtetni. Bontás eredményeként lett ismert járatainak legtöbbje.

Denevérek és egyéb emlősök gyakran előfordulnak benne. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 55,2 méter. A meredek terepen, nehezen megközelíthető, lezáratlan, könnyen, barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang szabadon látogatható.

Előfordul az irodalomban Egérluk barlang (Kovács 1996) és Egérlyuk (Kovács 1994) néven is. Az Egér-lyuk név 1998-ban bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben nincs említve a barlang neve, az országos barlanglistában sem. 1994-ben a Vass Imre Barlangkutató Csoport fedezte fel terepbejárás során az ember által nem járható méretű, szűk bejárati részt. 1995-ben a csoport körülbelül 25–30 méter hosszig bontotta ki. Ebben az évben egy kis csillepályát építettek a vízszintes barlangba, hogy az üledékkel majdnem teljesen kitöltött járat feltárását megkönnyítsék. Emiatt egy kis létszámú csoport is hatékonyan tudott a járatban dolgozni. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

1998. december 2-án Nyerges Attila, Szabó Lénárd és Szabó Zoltán készítette el az alaprajzi barlangtérképét 10 keresztmetszettel. A felmérés alapján 365 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 120 méter hosszú és nyolc méter magas. Az 1998-as nyilvántartólapja szerint az Alsó-hegy nyugati részén található, 102,8 méter hosszú, 6,14 méter függőleges kiterjedésű, 5,6 méter magas és 0,54 méter mély. 34 méter hosszú, „L” vasból készült, bontáshoz használt sín és körülbelül 40 méter telefondrót van benne. A 2019-ben kiadott, az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve a GPS-koordinátái (tengerszint feletti magassággal) és megjelent az 1998-as barlangtérkép. A kiadványhoz mellékelt térképen jelölve van a helye. A könyvben az olvasható, hogy 120 méter hosszú, öt méter mély és 352 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]