Nádaskai-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádaskai-zsomboly
A zsomboly bejárata
A zsomboly bejárata
Hossz24 m
Mélység16,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés16,5 m
Tengerszint feletti magasság515 m
Ország Magyarország
Település Tornanádaska
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-66
Elhelyezkedése
Nádaskai-zsomboly (Magyarország)
Nádaskai-zsomboly
Nádaskai-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 09″, k. h. 20° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 09″, k. h. 20° 46′ 13″

A Nádaskai-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a tornanádaskai Hadik-kastély felett, a Vecsem-bükk csúcsától 79°-ra, attól 3180 méterre, a Borsodi-zsombolytól körülbelül 200 méterre nyílik. Az Alsó-hegy magyarországi részén ez a zsomboly található a legkeletebben. A közelében található a Humusz-lyuk. Tornanádaskától a sárga sáv turistajelzésű úton a fennsík pereméig kell menni, ahol a turistaútról keleti irányba letérve érhető el a bejárata, amely a barlang legmagasabban lévő pontja. A turistatérképek jelölik a barlang helyét. Egy töbör déli oldalában nyílik a nagy bejárata. A bejárati akna 2–3 méter átmérőjű és egy terembe vezet. A teremben szép cseppkövek láthatók. A vízszintes kiterjedése 7,5 méter. Nincs lezárva, de a bejárásához engedély, 20 méter kötél és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

Előfordul az irodalmában Nádaskai-sziklaüreg (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), Nádaskai sziklaüreg (Bertalan 1976) és Nádaskai zsomboly (Balázs 1957) néven is. A Nádaskai-zsomboly név először az 1965. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban jelent meg. Az MKBT Beszámoló 1975 második félévi kiadványában szerepel egy Lombos-zsomboly nevű barlang, amely lehet, hogy a Nádaskai-zsomboly Kordos László feltételezése szerint.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1957. évi ismertetése szerint 10 méter mély és 10 méter hosszú, valamint Kadić Ottokár 1921. október 28-án átkutatta, felmérte és leírta. A kéziratban az is olvasható, hogy Kadić Ottokár feljegyzései már nem voltak megtalálhatók. 1974-ben Balás Anna vezetésével a Kossuth Lajos Tudományegyetem Tóthfalusi Sándor Kollégiumának barlangkutatói bontottak egy Lombos-zsomboly nevű barlangot, amely Kordos László szerint lehet, hogy a Nádaskai-zsomboly volt. A bontáskor ember, kutya, vaddisznó, őz, gímszarvas és Capra csontmaradványokat gyűjtöttek. Az 1975. november 6-ai bejárása alapján, 1977-ben írt szpeleográfiai terepjelentésben Nádaskai-sziklaüreg a neve. A terepjelentés szerint a feltérképezett barlang alaprajzi hossza nyolc méter, a hossza a valóságban 27 méter, a vízszintes kiterjedése 8,5 méter és a függőleges kiterjedése 16,5 méter.

Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban két külön barlangként van leírva, Nádaskai sziklaüreg (108. számú cédula) és Nádaskai zsomboly (109. számú cédula) néven. A kézirat szerint, az Alsó-hegy fennsíkjának a peremén, Tornanádaskán, egy töbör aljában nyíló, víznyelő jellegű sziklaüregben, Kadić Ottokár 1921-ben ásatást végzett és feltérképezte a sziklaüreget. Kadić Ottokár barlangkataszterében a 83. számú barlang volt. Az Alsó-hegy oldalában, Tornanádaskán, a Hadik-kastély felett nyíló, 10 méter hosszú zsombolyt Kadić Ottokár 1921-ben felmérte. Kadić Ottokár barlangkataszterében a 84. számú barlang volt. 1978-ban a Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Csöndör Gyula, Hegedűs Gyula, Heltay Tamás és Mikó Judit mérték fel és készítettek egy alaprajzi barlangtérképet, valamint két függőleges hosszmetszeti barlangtérképet. Az egyik függőleges hosszmetszeti barlangtérkép alapján 15,1 méter mély. Az 1978. évi MKBT Beszámolóban jelentek meg először nyomtatásban az 1978-ban szerkesztett barlangtérképek.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve, de szintén két külön barlangként van megemlítve a felsorolásban a Nádaskai-zsomboly és a Nádaskai-sziklaüreg. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben jelent meg először, nyomtatásban a helyét feltüntető topográfiai térkép és ismét publikálva lettek az 1978-ban szerkesztett barlangtérképek, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 15 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy barlangtérkép-lap a zsombolyról, amely valószínűleg az 1978. évi barlangtérképek alapján lett szerkesztve. Ennek a barlangtérkép-lapnak a készítője és a készítés ideje ismeretlen. Az osztályon van egy ismeretlen készítési idejű és nem beazonosított rajzolójú, a rajzolónak csak az aláírása látható a barlangtérképen, függőleges hosszmetszetet ábrázoló barlangtérkép is. A barlangtérkép szerint 15 méter mély.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]