Tornanádaska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tornanádaska
Tornanádaska, római katolikus templom.jpg
Tornanádaska címere
Tornanádaska címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Beri Tamás[1]
Irányítószám 3767
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 758 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 96,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,83 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Bódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornanádaska (Magyarország)
Tornanádaska
Tornanádaska
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 20° 47′ 16″
Tornanádaska (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tornanádaska
Tornanádaska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tornanádaska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornanádaska témájú médiaállományokat.

Tornanádaska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A szlovák határ mellett fekszik, Aggtelektől 28, Szögligettől 11 kilométer távolságra. Közúton elérhető a 27-es főúton. Tornanádaska vasútállomás az országban a legészakibb fekvésű vasútállomás (a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon).

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar nádas szóból származik. Az Árpád-korban Nádasd volt a település neve. A Torna névrész az egykori vármegye emlékét őrzi.

Története[szerkesztés]

Nádaska, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához dél-nyugotra egy mérfdnyire: 247 kath., 175 ref., 6 zsidó lak. Szép kastély és kert. Nagy gazdaság. Vendégfogadó. Fűrész- és liszt malmok a Bódva vizén. Szőlője nem sok. F. u. gr. Gyulay. Ut. p. Rosnyó. (Fényes Elek, 1851)

A honfoglalás idején szlávok által már lakott település volt. Nevét írásban először egy 1280-ban kiadott adománylevél említi. A falu akkoriban Nádasd volt, majd később megkülönböztetésül a többi hasonló nevű falutól, lett Nádaska. 1905-ben lett Tornanádaska. Sokáig királyi birtok volt. Lakói 1570-ben a törökdúlás elől elmenekültek. A falu egy ideig néptelen volt és csak az 1600-as években népesült be újból. A falu barokk római katolikus temploma valószínűleg a középkori templom helyén vagy alapjain épült, 1776-ban. Az egy emeletes, 18. századi református harangtorony magányosan áll. 1793-ban Gyulay grófnő vendégeként a nádaskai kastélyban szállt meg Robert Townson tudós, angol utazó, aki magyarországi tanulmányútjáról 1797-ben Londonban megjelent könyvében elsőként említi meg az alsó-hegyi zsombolyokat.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 63%-a cigány, 37%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Tornanádaska, Hadik-kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tornanádaska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

További információk[szerkesztés]