Gönci járás
| Gönci járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Járási székhely | Gönc |
| Települések száma | 32 |
| városok | 2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 665 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 549,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Gönci járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Gönci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Gönc. Területe 549,60 km², népessége 18 722 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Gönc és Abaújszántó) és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségtől is kerültek ide községek.
A Gönci járás az 1950-es járásrendezés előtt is létezett, de a 19. század végétől Abaújszántó volt a székhelye. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely (1938–1939 kivételével), de ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely viszont egészen 1962-ig fennállt.
Települései
[szerkesztés]| Település | Rang (2013. július 15.) | Kistérség (2013. január 1.) | Népesség (2012. január 1.) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| Gönc | járásszékhely város | Abaúj-Hegyközi | 1 951 | 37,27 |
| Abaújszántó | város | Abaúj-Hegyközi | 3 088 | 47,36 |
| Abaújalpár | község | Encsi | 76 | 8,48 |
| Abaújkér | község | Encsi | 667 | 17,28 |
| Abaújvár | község | Abaúj-Hegyközi | 206 | 7,35 |
| Arka | község | Abaúj-Hegyközi | 73 | 9,49 |
| Baskó | község | Abaúj-Hegyközi | 183 | 29,63 |
| Boldogkőújfalu | község | Abaúj-Hegyközi | 544 | 10,98 |
| Boldogkőváralja | község | Abaúj-Hegyközi | 1 084 | 22 |
| Felsődobsza | község | Szikszói | 882 | 15,23 |
| Fony | község | Abaúj-Hegyközi | 343 | 40,56 |
| Gibárt | község | Encsi | 374 | 5,33 |
| Göncruszka | község | Abaúj-Hegyközi | 623 | 16,69 |
| Hejce | község | Abaúj-Hegyközi | 268 | 9,52 |
| Hernádbűd | község | Encsi | 135 | 5,91 |
| Hernádcéce | község | Abaúj-Hegyközi | 210 | 9,91 |
| Hernádszurdok | község | Abaúj-Hegyközi | 178 | 4,48 |
| Hidasnémeti | község | Abaúj-Hegyközi | 1 062 | 16,07 |
| Kéked | község | Abaúj-Hegyközi | 171 | 13,01 |
| Korlát | község | Abaúj-Hegyközi | 295 | 7,91 |
| Mogyoróska | község | Abaúj-Hegyközi | 78 | 19,17 |
| Pányok | község | Abaúj-Hegyközi | 47 | 8,46 |
| Pere | község | Encsi | 333 | 9,53 |
| Regéc | község | Abaúj-Hegyközi | 100 | 27,21 |
| Sima | község | Abaúj-Hegyközi | 25 | 4,88 |
| Telkibánya | község | Abaúj-Hegyközi | 555 | 46,82 |
| Tornyosnémeti | község | Abaúj-Hegyközi | 445 | 14,06 |
| Vilmány | község | Abaúj-Hegyközi | 1 348 | 12,51 |
| Vizsoly | község | Abaúj-Hegyközi | 786 | 18,4 |
| Zsujta | község | Abaúj-Hegyközi | 164 | 6,73 |
Története
[szerkesztés]A Gönci járás egyike volt Abaúj illetve Abaúj-Torna vármegye járásainak már a 19. század előtt is, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, így az változó volt. A vármegyéknek csak 1886 után kellett állandó székhelyeket kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. Ennek területe kisebb volt a 2013-ban újraalakult járásénál, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járáshoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. Az egykori járásból viszont délnyugaton néhány község a Szikszói járásba tartozik 2013-tól.
Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a Gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Ettől kezdve a Gönc székhelyű északi rész (az újonnan ide került községek, valamint Gönc és néhány közeli község) neve lett Gönci járás, míg a régi székhely körüli déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott, és együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci járáséval.
Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950-ig fennmaradt. Amikor az első bécsi döntéssel az országhatár északabbra került, a Gönci járáshoz csatolták az egykori Füzéri járás újból Magyarországhoz került községeit, székhelyét ismét Hernádzsadányba helyezték, elnevezését pedig Füzér–gönci járásra változtatták. Ez a megoldás azonban átmenetinek bizonyult, a következő évben a járás elnevezése, székhelye és határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba, a korábban Csehszlovákiához tartozó községeket pedig átcsatolták a Kassai járáshoz.
A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántói és a korábban Zemplén vármegyéhez tartozó Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel.
A 2013-tól a Gönci járáshoz tartozó települések 2012-ig nagyrészt az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartoztak, néhányuk az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségből került ide.
2014-ig Golop és Tállya is a kistérséghez tartozott, de ekkor a két település a Szerencsi járásba került át. A változás oka az volt, hogy a Szerencshez igen közel eső települések lakossága számára az ügyintézés így sokkal könnyebbé vált. A két település korábban a Szerencsi kistérséghez tartozott.[2]
A Gönci járás községei 1913-ban
[szerkesztés]Közigazgatási beosztás az 1913. évi helységnévtár szerint, a népességszám ugyaninnen az 1910. évi népszámlálás adatai szerint.
| Község neve | Rangja | Körjegyzőség | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Abaújszántó | nagyközség | 4 698 | |
| Göncz | nagyközség | 2 819 | |
| Abaújalpár | kisközség | Abaújkéri | 265 |
| Abaújkér | kisközség | Abaújkéri | 1 036 |
| Czekeháza | kisközség | Abaújkéri | 242 |
| Sima | kisközség | Abaújkéri | 187 |
| Arka | kisközség | Boldogkőváraljai | 293 |
| Baskó | kisközség | Boldogkőváraljai | 563 |
| Boldogkőújfalu | kisközség | Boldogkőváraljai | 758 |
| Boldogkőváralja | kisközség | Boldogkőváraljai | 1 029 |
| Felsődobsza | kisközség | Felsődobszai | 1 259 |
| Hernádkércs | kisközség | Felsődobszai | 606 |
| Nagykinizs | kisközség | Felsődobszai | 498 |
| Szentistvánbaksa | kisközség | Felsődobszai | 584 |
| Fony | kisközség | Fonyi | 820 |
| Hejcze | kisközség | Fonyi | 755 |
| Mogyoróska | kisközség | Fonyi | 291 |
| Regécz | kisközség | Fonyi | 297 |
| Gibárt | kisközség | Gibárti | 426 |
| Hernádbűd | kisközség | Gibárti | 329 |
| Pere | kisközség | Gibárti | 841 |
| Gönczruszka | kisközség | Vilmányi | 1 254 |
| Vilmány | kisközség | Vilmányi | 824 |
| Vilmánykisfalu | kisközség | Vilmányi | 197 |
| Alsóczécze | kisközség | Vizsolyi | 279 |
| Felsőczécze | kisközség | Vizsolyi | 249 |
| Korlát | kisközség | Vizsolyi | 608 |
| Vizsoly | kisközség | Vizsolyi | 1 103 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Magyar Kormány, 2014.04.24.
Források
[szerkesztés]- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve
- A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, 1913. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1913
- ↑ Magyar Kormány, 2014.04.24.: Sajtóközlemény: Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. Magyarország Kormánya, 2014. április 24. (Hozzáférés: 2020. július 11.)