Fony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fony
Fony, Hungary 6.jpg
Fony címere
Fony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Jogállás község
Polgármester Ivancsó János Sándor[1]
Irányítószám 3893
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 320 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 7,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,56 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Abaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fony (Magyarország)
Fony
Fony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 21° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 21° 17′ 00″
Fony (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fony
Fony
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Fony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fony témájú médiaállományokat.

Fony község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában. Miskolctól közúton kb. 65 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült.

Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán.

1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták.

A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben.

A 14. század elejétől Fonyi Miklós fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor Száka (1322), Hernádnémeti (1325), a Gömörben lévő Hangony és Felfalu (1332), a Sárosban lévő Kurima (1327), Újfalu (1330) és Borsodban Noszkakeresztúr (1332) birtokosai is voltak.

1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint Fony település papja 15 garas pápai tizedet fizetett.

1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt.

Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Kultúra[szerkesztés]

  • 1995: Fonyban az első Kertalja Nemzetközi Művésztelep a Patak Csoport bázisa.[5]
  • 1996: Fonyban Gubis Mihály képzőművész elkészítette a Szék című 13 méteres faszobrát. Ennek hatására dolgozza ki 5+2-es Nemzetközi Szoborprogramját.
  • 1997: Fonyban rendezte első alkalommal a Patak Csoporttal a 20×20-as Kisképek Nemzetközi Nomád Fesztiválját (tévéfelvétel).
  • 1998: Második 20×20-as Fesztivál Fonyban.

Környező települések[szerkesztés]

Szomszéd falvak:
Korlát (kb. 3 km), Mogyoróska (4 km), Regéc (6 km), Vilmány (5 km)
Legközelebbi városok: Abaújszántó (kb. 17 km) és Encs (kb. 20 km).

Vasútállomások:
Fony-Vilmány (kb. 4 km)
Korlát (kb. 6 km), elérhető a faluból VOLÁN busszal is.
Novajidrány (kb. 15 km), ide a faluból VOLÁN busszal is eljuthatunk.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Kovásznai Péter (? 1617- Kolozsvár, 1673) - református püspök - egy ideig itt volt lelkész a faluban.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Gubis Mihály honlapja.