Pányok
| Pányok | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Menyhért Gergő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3898 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 97 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,46 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pányok
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 31′ 43″, k. h. 21° 20′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 43″, k. h. 21° 20′ 55″ | |||
Pányok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Pányok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pányok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pányok község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Hernád folyó közelében fekszik, a Zempléni-hegységnyugati lábainál, a megyeszékhely Miskolctól 74 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Kéked, dél felől Telkibánya, nyugat felől pedig Abaújvár. Kelet felől Füzérhez tartozó lakatlan, erdős külterületek határolják, a két település azonban távol esik egymástól. A legközelebbi város Gönc (16 km)
Megközelítése[szerkesztés]
Zsáktelepülés, közúton csak Abaújvár felől érhető el, a 3709-es útból kiágazó 37 113-as számú mellékúton.
Története[szerkesztés]
Pányok (Pánk) Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1263-ban említették először Panc néven.
1266-ban Pank, 1270-ben Panky, 1276-ban Panch, 1298-ban Paynk néven írták.
1263-ban nemesi birtok volt, Pányoki Jakab ekkor kapta István ifjú királytól, és ezzel alapítója lett a fiáról Dobóról elnevezett ruszkai Dobó családnak.
1266-ban az újvári telepesek kérték maguknak Pányokot, de mivel az a Pányokiak öröklött birtoka volt, így nem kaopták meg. A család ungi ága nagy uradalmat szerzett magának Ung, Bereg, Zemplén, Borsod, és Temes vármegyékben.
1325-ben a család birtokainak megosztásakor Pányok közös birtok maradt.
A török hódoltság idején kihalt, 1715-ben pusztaság. A 18. század végére népesült be újra.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 420 lakosából 417 magyar volt.... Ebből 69 római katolikus, 321 református, 18 izraelita volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Koleszár Barna (független)[4]
- 1994–1998: Koleszár Barna (MSZP)[5]
- 1999–2002: Koleszár Barna (független)[6]
- 2002–2006: Tóth István (független)[7]
- 2006–2010: Tóth István (független)[8]
- 2010–2014: Kis Erzsébet (független)[9]
- 2014–2019: Dr. Sivák József (független)[10]
- 2019-től: Menyhért Gergő (független)[1]
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 122 szavazásra jogosult lakos közül 105 fő járult az urnákhoz, hatan érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok közül pedig 38-38 esett a négy jelölt közül az egyetlen pártdelegáltra, Koleszár Barna hivatalban lévő polgármesterre, az MSZP jelöltjére, illetve a független Korányi Imrénére.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 1999. április 25-én tartották meg, ezen már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult, ami pedig az ezúttal (1990 után) ismét függetlenként induló Koleszár Barnának kedvezett jobban.[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 77,8%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 9,5% (1,6% nem válaszolt).[13]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református templom [1]
- Fa harangláb
- Török kori pincék
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ a b Pányok települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Pányok Helységnévtár
