Fulókércs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fulókércs
Fulókércs címere
Fulókércs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Pecsenye László[1]
Irányítószám 3864
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség374 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség20,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fulókércs (Magyarország)
Fulókércs
Fulókércs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 48″, k. h. 21° 06′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 48″, k. h. 21° 06′ 24″
Fulókércs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fulókércs
Fulókércs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Fulókércs témájú médiaállományokat.

Fulókércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre fekszik, főutcája a Méra és az országhatár között húzódó 2626-os közút. Ez utóbbiból a falu területén ágazik ki nyugat felé a Fáj és Litka községekbe vezető 26 146-os út.

A környező települések: Fáj 3 kilométerre, Novajidrány 8 kilométerre, Pusztaradvány 7 kilométerre, Szalaszend 5 kilométerre és Szemere 4 kilométerre. A legközelebbi város, Encs 12 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

Fulókércs (Ké(r)cs) Árpád-kori település. Az oklevelek 1222-ben említették először Qecy néven egy idevaló ember kapcsán.1234-ben Keech, 1243-ban Kech alakban írták nevét. 1264-ben az Apc nemzetségbeli Kécsi Detre tartotta elfoglalva. Tőle István ifjú király elvette és [Forrai] Aladár mesternek adta. 1271-ben egy oklevél Szent Jánosról elnevezett egyházát is említette. A kércsiek a fennmaradt oklevelek szerint az 1300-as évek elején megyei megbizottként is szerepeltek.

1312-ben Károly Róbert király a hűtlen Kércsiektől elvette sárosi Tarkő és Vörösalma nevű birtokaikat. 1323-ban az egri püspök szabályozta a Kércsi család sárosi telepített birtokainak dézsmafizetését. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1333-ban 8 garas, 13341335-ben 5-5 garas pápai tizedet fizetett.

Fulókércsnek az 1910-es népszámlálás adatai szerint 464 magyar lakosa volt, ebből 170 római katolikus, 13 görögkatolikus, 266 református, 13 izraelita. A 20. század elején Fulókércs Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyarnak vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fulókércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként