Berzék

	Berzék
	; Berzék címere
	; Berzék címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Sebő Gábor (független)
Irányítószám	3575
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	1096 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	105,1 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Berzék Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 01′ 20″, k. h. 20° 57′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 20″, k. h. 20° 57′ 09″
	Berzék Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berzék témájú médiaállományokat.

Berzék község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól kb. 20 kilométerre délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az egyik feltevés szerint a magyarok ősétől, Bendegúztól kapta. A másik változat szerint a település a Berek nevet viselte egykor, mivel a környék csupa erdőség volt.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori települést az 1208-as Váradi Regestrum Bezegu néven említette. A muhi csata idején, a tatár hordák itt állomásoztak. A református templom huszita eredetű, a 18. század közepén épült, gótikus, barokk átalakítással. A zsindelytetős harangláb 1839 óta áll a falu központjában. Mindkettőt 1880–1882 között újították fel. A község számos nemesi család kezében megfordult, többek között a Fáy, Strumann, Malonyai, Csanády, Drasóczky, és Potoczky családok birtokában is volt. A Potoczky-ak családi kúriájában található a jelenlegi Polgármesteri Hivatal. A faluban telepedett le Perczel Olivér, akinek nagyapja Perczel Mór, a pákozdi csata vitéz tábornoka volt. A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994:
1994-1998: Jávorszki Imréné (független)^[3]
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010:
2010-2014: Farkas László^[4]
2014-2019:
2019-től: Sebő Gábor (független)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosság 87%-a magyar, 13%-a cigány származásúnak vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 21,5%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 6,5% (16,5% nem válaszolt).^[6]