Berzék
| Berzék | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sebő Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3575 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1002 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 105,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 28″, k. h. 20° 57′ 11″48.024389°N 20.953069°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 28″, k. h. 20° 57′ 11″48.024389°N 20.953069°E | |||
 Berzék
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Berzék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berzék témájú médiaállományokat. | |||
Berzék község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hernád bal partján fekszik, Miskolctól mintegy 20 kilométerre délkeletre. A két legközelebbi település Bőcs 3 kilométerre északra és Sajóhídvég 3 kilométerre délre. A legközelebbi városok Miskolc északnyugatra és Tiszaújváros délkeletre, mindkettő kb. 20 kilométerre.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton, a 3607-esen, Sajóhídvég vagy Bőcs érintésével érhető el.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét egyesek a magyarok ősétől, Bendegúztól eredeztetik, mások szerint viszont a Berek nevet viselte egykor a község, mivel a környék csupa erdőség volt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Árpád-kori települést az 1208-as Váradi regestrum Bezegu néven említi. A muhi csata idején itt állomásoztak a tatár hordák.
A református templom huszita eredetű, de a 18. századi átalakításkor gótikus és barokk stíluselemeket kapott. A zsindelytetős harangláb 1839 óta áll a falu központjában. 1880–1882 között ismét felújították mindkét épületet.
Az idők során számos nemesi család birtokolta a községet, többek között a Fáy, a Strumann, a Malonyai, a Csanády, a Drasóczky, és a Potoczky család is.
A Potoczkyak családi kúriájában működik ma a Polgármesteri Hivatal.
A faluban telepedett le Perczel Olivér, akinek nagyapja, Perczel Mór a pákozdi csata vitéz tábornoka volt.
Az 1950-es megyerendezés előtt Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott a község.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Jávorszki Imréné (független)[3]
- 1994–1998: Jávorszki Imréné (független)[4]
- 1998–2002: Jávorszki Imréné (független)[5]
- 2002–2006: Jávorszki Imréné (független)[6]
- 2006–2010: Farkas László (független)[7]
- 2010–2014: Farkas László (független)[8]
- 2014–2019: Farkas László (független)[9]
- 2019–2024: Sebő Gábor (független)[10]
- 2024– : Sebő Gábor (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1118 | 1112 | 1096 | 1129 | 996 | 1001 | 1005 | 1002 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a településen a lakosság 87%-a magyar, 13%-a cigány származásúnak vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 21,5%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 6,5% (16,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 13,7% református, 3,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Perczel-kúria: 18. századi, klasszicista stílusú
- Potoczky-udvarház: 19. századi, klasszicista stílusú
- Református templom
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Berzék települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Berzék Helységnévtár
- ↑ Berzék Helységnévtár
