Léh

	Léh
	; Léh címere
	; Léh címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Szemán Károly (független)
Irányítószám	3832
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	377 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	46,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Léh Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 17′ 28″, k. h. 20° 58′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 28″, k. h. 20° 58′ 51″
	Léh Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Léh weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Léh témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Léh község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól közúton kb. 30 kilométerre, északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Rásonysápberencs, északkelet felől Ináncs, kelet felől Csobád, délkelet felől Kiskinizs, dél felől Kázsmárk, délnyugat felől Homrogd, északnyugat felől pedig Monaj.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után mintegy 4 kilométerrel balra (észak felé) letérve, a 2624-es úton.

A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal halmaji állomása kínálja, mintegy 6 kilométerre délre.

Története[szerkesztés]

1281-ben említik először Léh nevét, de ekkor még nem a településre, csak a helyre utalnak terra Loh néven. 1326-ban nemesi birtokként említik.

1553-ban az egri vár hőse, Bornemissza Gergely kapta meg a települést több másikkal együtt. 1638-ban a törökök elfoglalták a falut.

1713-ban kis fatemplomot építettek a lakosok. Sokáig paplak sem volt, a katolikus pap szegényes körülményeit a másféle vallásúak gúnyolták, ekkor terjedt el a közmondás: „Léhen, ahol a pap meghalt éhen.” 1823–1826-ban új templom épült.

A világháborúkban a község 17 lakója esett el.

2002-ben hatalmas árvíz pusztított.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Csongrádi Antal (független)^[3]
1994–1998: Csongrádi Antal (független)^[4]
1998–2002: Csongrádi Antal (független)^[5]
2002–2006: Csongrádi Antal (független)^[6]
2006–2010: Szemán Károly (független)^[7]
2010–2014: Szemán Károly (független)^[8]
2014–2019: Szemán Károly (független)^[9]
2019-től: Szemán Károly (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 23,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,5%, református 10,3%, görögkatolikus 14,4%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,1% (13,9% nem válaszolt).^[11]

Gazdaság[szerkesztés]

A településen kisboltok látják el a lakosságot élelmiszerrel és vegyes iparcikkekkel.

Léhen a legnagyobb foglalkoztató egy mezőgazdasági rt., amely gyümölcstermesztéssel foglalkozik, illetve maga az önkormányzat.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 60,5%-a római katolikus, 22,5%-a görögkatolikus, 14,5%-a református és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 2%.^[12]

Római katolikus egyház: az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Filiaként hozzátartozik Kázsmárk és Rásonysápberencs. Plébániatemplomának titulusa (1950 óta): Jézus Szent Szíve.

Görögkatolikus egyház: a Miskolci Apostoli Exarchátus (kormányzóság) Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával, Csobádhoz tartozik, mint filia.

Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés]

Hegyi-kastély: 1911-ben épült, eklektikus stílusban.
Római katolikus (Jézus Szent Szíve-) templom: 1823-1826 között épült, klasszicista stílusban.
II. világháborús emlékmű.

Környező települések[szerkesztés]

Detek (5 km), Kázsmárk (kb. 2 km), Rásonysápberencs (2 km); a legközelebbi város: Szikszó (kb. 15 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Léh Helységnévtár
↑ [1]^{[halott link]}