Arló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arló
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Arló címere
Arló címere		 Arló zászlaja
Arló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Vámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3663
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség3554 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség79,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,87 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arló (Magyarország)
Arló
Arló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″
Arló (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arló
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat.

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ózdtól 3 kilométerre délre, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen fekszik a településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál. Szomszédos települések Ózdon kívül: délre Járdánháza 3 km-re, északnyugatra Borsodszentgyörgy 6 km-re.

Az Arlói-tó a 20. század elején keletkezett: a bányászati tevékenység következtében a Csahó-hegy homokkőrétegei elmozdultak, és a suvadás elzárta a patak útját, 8,5 hektáros tavat hozva létre.[4]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik.

Története[szerkesztés]

A település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt. Első fennmaradt írásos említése (Arlo) 1268-ból való.

Az első lakosok fakitermeléssel és szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.

A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelségének köszönhetően.

A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, sokan elvándoroltak Miskolcra és más városokba. A munkaképes korú férfiak jelentős része Miskolcra, Eger környékére vagy akár Budapestre ingázik.[5]

1994-ben telepedtek le a faluban Szent Ferenc Kisnővérei, azóta támogatják a szegény családokat például kamatmentes kölcsönökkel vagy a gyerekek vizsgálatokra szállításával. 2020 nyarától a Jézus Társasága romamissziót indított a település két szegregátumában (Kisfalun és Csahón)[5] Jezsuita Jelenlét Arló néven. A jelenlét a Felzárkózó Települések kormányzati program keretében működik, célja „a családok segítése: a munkanélküliségből, hiányos iskolázottságból, lakhatási szegénységből és az öröklött, tanult tehetetlenségből való szabadulás”, módszertani alapját pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja adja.[6] 2021 októberében készült el a Jelenlét Ház, ahol baba-mama foglalkozásokat, iskolásoknak korrepetálást, tánc- és zenetanítást tartanak, segítenek a mindennapi ügyintézésben, illetve mosási és fürdési lehetőséget biztosítanak.[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Zsigrai Árpád (MDF-FKgP)[8]
  • 1994–1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció)[9]
  • 1998–2002: Zsigrai Árpád (független)[10]
  • 2002–2006: Zsigrai Árpád (független)[11]
  • 2006–2010: Zsigray Árpád (független)[12]
  • 2010–2013: Zsigray Árpád (független)[13]
  • 2013–2014: Vámos István Józsefné dr. (független)[14][15]
  • 2014–2019: Vámos István Józsefné dr. (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019-től: Vámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2013. április 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [18] emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).[19]

Látnivalók, programok[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b Konfár Tibor: Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó (magyar nyelven). Turista Magazin, 2021. július 16. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  5. ↑ a b Sashegyi Zsófia: „Az Istent azért szeretem! Csak magát nem!” – arlói modell a cigány szegregátum felemelésére (magyar nyelven). Válasz Online, 2021. december 28. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  6. ↑ Jezsuita romamisszió Arlón (magyar nyelven). Jézus Társasága, 2021. szeptember 1. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  7. ↑ Jezsuita romamisszió: kész az arlói Jelenlét Ház (magyar nyelven). Jézus Társasága, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  8. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  10. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  13. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. ↑ a b Arló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  15. ↑ Vámos Istvánnét választották Arló polgármesterévé (magyar nyelven). ma.hu, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  16. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  17. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  18. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  19. ↑ Arló Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Megyei jogú városHU county Borsod Abauj Zemplen.svg
 
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Városok
Községek,
nagyközségek
Az Ózdi járás települései
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arló&oldid=24517223”