Arló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arló
Arló címere
Arló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Vámos Istvánné[1]
Irányítószám 3663
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség3554 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség79,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,87 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arló (Magyarország)
Arló
Arló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″
Arló (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arló
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat.

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ózdtól 3 kilométerre délnyugatra, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra található, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen. A településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik. 1268-ban említik először.

Története[szerkesztés]

Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt.

Nevét 1268-ban említette először oklevél Arlo néven.

Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.

A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelsége miatt. A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, elvándoroltak Miskolcra és más városokba.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2013:
  • 2013-2014: Vámos István Józsefné dr. (független)[1][5]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

A településen 2013. április 21-én az előző polgármester lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [6] emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).[7]

Látnivalók, programok[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Borsodnádasd 7 km-re, Borsodszentgyörgy 6 km-re, Járdánháza 3 km-re.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Arló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Vámos Istvánnét választották Arló polgármesterévé (magyar nyelven). ma.hu, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  6. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  7. Arló Helységnévtár

További információk[szerkesztés]