Arló
| Arló | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Vámos Istvánné[1] | ||
| Irányítószám | 3663 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3554 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 79,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,87 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Arló
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″ | |||
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Arló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat. | |||
Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Ózdtól 3 kilométerre délnyugatra, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra található, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen. A településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik. 1268-ban említik először.
Története[szerkesztés]
Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt.
Nevét 1268-ban említette először oklevél Arlo néven.
Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.
A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelsége miatt. A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, elvándoroltak Miskolcra és más városokba.
Népcsoportok[szerkesztés]
A településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [4] emberek alkotják. Ezenkívül 4 szlovák is él a településen.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Látnivalók, programok[szerkesztés]
- Római katolikus plébániatemplom Szent Mihály tiszteletére szentelve: neobarokk stílusú műemlék.
- Suvadásos tó
- Tájház
- Kézművestábor minden július elején
Környező települések[szerkesztés]
Borsodnádasd 7 km-re, Borsodszentgyörgy 6 km-re, Járdánháza 3 km-re.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Virág- és ajándékbolt egy szép régi villaépületben
A helyi gyógyszertár
Vidám köztéri dekoráció a 25-ös út mentén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vámos Istvánnét választották Arló polgármesterévé (magyar nyelven). ma.hu, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
