Arló

	Arló
; Arló címere	; Arló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Vámos Istvánné
Irányítószám	3663
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	3554 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	79,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	46,87 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Arló Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″
	Arló Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Arló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat.

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ózdtól 3 kilométerre délnyugatra, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra található, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen. A településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik. 1268-ban említik először.

Története[szerkesztés]

Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt.

Nevét 1268-ban említette először oklevél Arlo néven.

Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.

A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelsége miatt. A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, elvándoroltak Miskolcra és más városokba.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994:
1994-1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció)^[4]
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010:
2010-2013:
2013-2014: Vámos István Józsefné dr. (független)^[1]^[5]
2014-2019:
2019-től:

A településen 2013. április 21-én az előző polgármester lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású ^[6] emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).^[7]