Suvadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suvadás, Balatonakarattya

A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik. Ehhez a felépítéshez társul a gravitáció. Mivel a homokréteg vízáteresztő, a rajta könnyen átszivárgó víz átnedvesíti és csúszóssá teszi az alatta levő agyagfelületet, és bekövetkezik a suvadás.

Ezeknek még kedvez az úgynevezett monoklinális (egy irányba lejtő) település, mely elősegíti a nagyméretű lejtőmozgásokat.

A suvadásos területeken lehetetlen az építkezés; a már meglevő épületek megrepednek, sőt el is csúszhatnak.

A csapadékos időszakokban bekövetkező friss suvadások tönkreteszik a legelőket, utakat, vasutakat. Terméketlenné és sok esetben művelhetetlenné teszik a szántóföldeket. A suvadásos területek talajpusztító hatását csak erdősítéssel lehet csökkenteni.

Nevezetesebb suvadásos területek a Kárpát medencében[szerkesztés]

Magyarországon ilyen terület a Duna fölötti löszfal Dunaszekcsőnél és Paksnál, a Balaton melletti magaspart Balatonakarattyán, a Nagymaros fölötti agyagos löszfal és a Mezőföld. De suvadás által keletkezett az Arlói-tó is, Arló határában és a nyírségi Kállósemjéni Mohos-tó.

.

Híres suvadásos helyek vannak Erdélyben is, mint amilyen a Rák tava Nagygalambfalvánál, a Sárkányok kertje Almásgalgó határában, vagy Kolozsvár környéke.

Források[szerkesztés]

  • Horváth András: A Mezföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése
  • Ajtay Ferenc: Kolozsvár és környéke geológus szemmel
  • Erdélyi Gyopár 1995/3.