Vilmány
| Vilmány | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Gönci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Batyi Béla (független)[1] |
| Irányítószám | 3891 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1420 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 117,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vilmány
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″ | |
Vilmány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Vilmány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vilmány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban. Hozzátartozik a vele összeépült Vilmánykisfalu is.
Fekvése[szerkesztés]
A Zempléni-hegység nyugati lábainál, a Hernád völgyében fekszik; határa szinte teljes egészében a folyó bal parti oldalán terül el, de hozzá tartozik két kisebb, lakatlan külterület a folyó jobb parti oldaláról is.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Göncruszka, kelet felől Hejce, délkelet felől Fony, dél felől Vizsoly, nyugat felől Garadna, északnyugat felől pedig Hernádvécse; utóbbi kettő a Hernád túlsó partján található. A legközelebbi város Gönc, amelytől mintegy 7 kilométerre délnyugatra helyezkedik el.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3713-as út, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Fony és a hegység keleti oldala (Vámosújfalu-Tolcsva) felől a 3716-os úton közelíthető meg, a zsáktelepülésnek tekinthető Hejcével pedig a 37 112-es számú mellékút kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, mely a belterületének szélétől bő fél kilométerre keletre halad el, és amelynek két megállási pontja is van itt: Fony megállóhely a falutól délkeletre, közvetlenül a 3716-os út vasúti keresztezése mentén, illetve Hejce-Vilmány megállóhely a hejcei bekötőút közelében; utóbbinak közúti kiszolgálását a 37 305-ös számú mellékút biztosítja.
Története[szerkesztés]
Vilmány nevét 1332-1335 között említették először az oklevelek Vilman, Wylmar, Vilman, Vybyuan neveken.
Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt.
Neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja 1332-1333-ban 24 garas, 1334-1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1872-ben Taaffe Ede birtokába került. A 20. század elején a Widder örökösök bérelték. Az uradalomhoz egy szeszgyár és egy 7-kőre járó malom, valamint téglaégető is tartozott.
Vilmány a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 824 lakosából 809 volt magyar, ebből 401 római katolikus, 260 református, 92 izraelita volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Mondreánné Lengyel Mária (független)[3]
- 1994–1998: Mondreánné Lengyel Mária (független)[4]
- 1998–2002: Suha Árpád (független)[5]
- 2002–2006: Mondreánné Lengyel Mária (MSZP)[6]
- 2006–2010: Mondreánné Lengyel Mária (MSZP)[7]
- 2010–2014: Melegh Károly (független)[8]
- 2014–2019: Batyi Béla (független)[9]
- 2019-től: Batyi Béla (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 41,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 27,7%, görögkatolikus 7,2%, felekezeten kívüli 1,1% (17,8% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel.
- Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
- Helmacher-féle magtár - 1820 körül épült klasszicista stílusban.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Vilmány Helységnévtár
|
