Vilmány
| Vilmány | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Gönci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Melegh Károly[1] |
| Irányítószám | 3891 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1460 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 117,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vilmány
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″ | |
Vilmány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
| Vilmány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmány témájú médiaállományokat. | |
Vilmány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. Hozzátartozik a vele összeépült Vilmánykisfalu is.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Gönctől délnyugatra, a Hernád folyó közelében, Vizsoly és Göncruszka közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Vilmány nevét 1332-1335 között említették először az oklevelek Vilman, Wylmar, Vilman, Vybyuan neveken.
Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt.
Neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja 1332-1333-ban 24 garas, 1334-1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1872-ben Taaffe Ede birtokába került. A 20. század elején a Widder örökösök bérelték. Az uradalomhoz egy szeszgyár és egy 7-kőre járó malom, valamint téglaégető is tartozott.
Vilmány a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 824 lakosából 809 volt magyar, ebből 401 római katolikus, 260 református, 92 izraelita volt.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel.
- Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
- Helmacher-féle magtár - 1820 körül épült klasszicista stílusban.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
