Abaújszántó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Abaújszántó
Szent István szobra Abaújszántón.JPG
Abaújszántó címere
Abaújszántó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás város
Alapítás éve1900
Polgármester Sáfián Ádám[1] (független)
Irányítószám 3881
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 3062 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,39 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújszántó (Magyarország)
Abaújszántó
Abaújszántó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 21° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 21° 11′ 15″
Abaújszántó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújszántó
Abaújszántó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abaújszántó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújszántó témájú médiaállományokat.

Abaújszántó város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. A Tokaji borvidék egyik települése. Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre fekszik.

Fekvése és éghajlata[szerkesztés]

Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati lábánál, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád völgyében, a Szerencs-patak mellett fekszik. Szomszédos települések: Abaújkér, Abaújalpár, Tállya, Golop, Felsődobsza, Pere.

Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet kb. 9 - 9,5 °C. Az éves napfénytartam kb. 1900 óra, az évi átlagcsapadék kb. 600 mm.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Szerencset (Magyarország) Gönccel összekötő, a Hernád bal partján vezető mellékúton érhető el. Szintén megközelíthető még Encs (3-as főút) és a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő Erdőbénye felől is.

A közúti tömegközlekedést az ÉMKK Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonalán érhető el. Az Abaújszántó vasútállomás és az Abaújszántói fürdő megállóhely működik.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A településen 3 fővel Roma Nemzetiségi Önkormányzat is működik.

Történet[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1971 önálló tanácsú község
1971–1984 önálló tanácsú nagyközség
1985–1990 nagyközségi közös tanács székhelye
1990–2004 nagyközség
2004 óta város
Hozzá tartozó települések
1943 óta Cekeháza
Területi beosztása
1921-ig Abaúj-Torna vármegye, Gönci járás
1921–1945 Abaúj-Torna vármegye, Abaújszántói járás
1945–1950 Abaúj vármegye, Abaújszántói járás
1950–1962 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaújszántói járás
1962–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi járás
1984–1990 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi városkörnyék
1990 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994–2004 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi kistérség
2004 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaúj-Hegyközi kistérség
2013 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Gönci járás
Központi szerepköre
1921-ig Gönci járás székhelye
1921–1962 Abaújszántói járás székhelye
2004 óta Abaúj-Hegyközi kistérség központja

Abaújszántó az ősidők óta lakott, de helyén már a történelem előtti korban is laktak, mint az a "Felső-Győr", "Középső-Győr" és "Középső-Gyertyámos" szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. A magyarok pedig a honfoglalás óta lakják.

Híres bortermelő hely, melynek első írásos említése 1275-ből származik, Zamthou néven, szőlőjét már ekkor is említették, valószínű azonban, hogy a nagyobb szőlőtelepítést itt a Károly Róbert alatt bevándorolt olaszok végezték.

Több mint 600 éven át város, illetve mezőváros volt, majd a helyi közigazgatás 1871-es rendezésekor, a mezővárosi rang országos megszüntetésekor nagyközséggé alakult, de a mezővárosi címet még egy ideig használta.

A 15. században a Szapolyai-család kapta zálogba. Ebben az időben lett mezőváros, Gönc és Kassa után a vármegye 3. legnépesebb települése. Századokon át a Hernád-menti kereskedelmi út egyik fontos állomása volt.

1590-től a Rákóczi-uradalomhoz tartozott.

1711 után Trautson herceg, majd 1780-tól a Bretzenheim család tulajdona lett.

A 19. század végén Kassa után a megye legnépesebb települése. 1904. januárjában bevezetik a város utcáin a közvilágítást.[4]

1921-ig a Gönci járás, azután 1962-ig az Abaújszántói járás székhelye, de a trianoni békeszerződés utáni évtizedekben a térségbeli vezető szerepet fokozatosan a közeli Encs vette át tőle.

1944-ben az Abaújszántón élő és dolgozó mintegy 200 zsidó család nagy részét deportálták és meggyilkolták.

2004 júniusában kapott újra városi rangot.

Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568 között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz Tamásnak, de Károlyi Gáspár élete is több pontot kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint 1585 júliusában több napot is itt töltött, innen keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2011-es adatok alapján a településen a lakosságot 94,7% magyar, 6,3% cigány, 0,9% ukrán, 0,5% német, 0,1% román, 0,1% egyéb nem hazai nemzetiségű emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lakosságszám alakulása
  • 2016:3021 fő
  • 2015:3062 fő
  • 2014:3105 fő
  • 2013:3130 fő
  • 2012:3142 fő
  • 2011: 3164 fő
  • 2010: 3123 fő
  • 2001: 3433 fő
  • 1990: 3565 fő[5]
  • 1983: 3647 fő
  • 1948: 4693 fő
  • 1940: 4903 fő
  • 1910: 4698 fő
  • 1840: 3795 fő[6]

Vallás[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 51,9%-a római katolikus, 24,6%-a református, 7,6%-a görögkatolikus és 0,5%-a evangélikus vallású, míg 1,2%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. A többiek nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszoltak.[5]

Római katolikus egyház

Az egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességében lévő Gönci Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony.[7] Római katolikus anyakönyveit 1735-től vezetik.[6]

Görögkatolikus egyház

A Miskolci Apostoli Exarchátus Abaújszántói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló parókia. A településen 1791-ben alakult meg az egyházközség, görögkatolikus anyakönyveit is ekkortól vezetik. Templomának titulusa: Urunk mennybemenetele. Filiaként hozzátartozik Abaújkér, Golop és Tállya görögkatolikus vallású lakosai.[8]

Református egyház

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[9]

Evangélikus egyház

Az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközségbe tartozik.[10]

Természeti értékek[szerkesztés]

Növényföldrajzi értelemben a magyar flóratartomány (Pannonicum) északi középhegységi flóravidékének egyik önálló flórajárásához (Tokajense) tartozik.

  • Sátor-hegy: Az egykori pannon erdős-sztyepp-vegetáció maradványai itt még viszonylag nagy kiterjedésben lelhetők fel. Legértékesebb területei a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt: pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű (Dianthus pontederae) [2], a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana) [3].
  • Aranyos-völgy: természeti értékekben gazdag terület, fontosabb növénytársulásai: sziklai- és törmeléklejtő-erdők, patakparti égerligetek, égerláp, sztyepprétek és sziklagyepek. Itt is található sok védett növény, pl. a szálkás pajzsika, a farkasboroszlán, a hegyi árvalányhaj és a turbánliliom. A környéken több emlősfaj is él, ebből legalább 15 faj védett, és 1 faj fokozottan védett. Megtalálható itt - többek között - a hazánkban csak elvétve előforduló hiúz, a farkas és a vadmacska. A hüllők közül az alpesi gőte és a keresztes vipera tömegesen előfordul itt. Madártani szempontból a völgy és környéke hazai és európai viszonylatban is egyaránt egyedülálló: a madarak közül 19 faj fokozottan védett, és 10 fészkel is a területen.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Termálvizes fürdőtelep: A medencét termálvizes forrásra építették. A medence vízcseréjét a működő forrás adta.
  • Pincesorai a világörökségbe tartoznak. Pincesor több helyen található, az egyik a fürdőtelep fölött.
  • Patay-kastély: A Cekeházán álló épületet a Patay család építtette 1820 körül, klasszicista stílusban.
Patay Kastély
Patay Kastély
  • Szent István király szobra a római katolikus templom melletti téren: Frech Ottó alkotása 2003-ból. Megalkotásához kalandos történet fűződik: eredetileg kétszer ekkora méretű, álló formátumú szobornak tervezték, de ismeretlen tettesek ellopták a faanyag felét, így a maradék fatömbből már csak trónon ülő alakként lehetett megformálni a királyt.[12]
Szent István szobra Abaújszántón (Frech Ottó alkotása)
Római Katolikus Templom
Római Katolikus Templom
  • Görögkatolikus (Urunk mennybemenetele-) templom: 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Copf ikonosztáza 1811-ben készült, képeit Miklóssy József festette 1830-ban. A görögkatolikus templom 19. századi ikonosztáza sértetlenül vészelte át a sok viszontagságos évet. A templom mennyezetét az 1950-es években Sümegi tanár úr festette, ami eltűnt az évek során. A templom mindig megakadályozta, hogy a Rákóczi utcát elárassza a Szerencs patak.
Görögkatolikus Templom
Görögkatolikus templom
  • Református templom: 1752-ben épült, barokk stílusban. A templomot 1865-ben újjáépítették.
Református Templom
Református Templom
  • Lakóház (Rákóczi u. 73.): A XIX. század elején épült, népies barokk stílusban.
Abaújszántó Rákóczi u. 73.
Abaújszántó Rákóczi u. 73.
  • Helytörténeti Gyűjtemény: A XVIII. századi eredetű Ulánus-ház termeiben a község történetét, a mezőváros híres kisiparát bemutató kiállítás tekinthető meg. Az épületet 182030 között, klasszicista stílusban átépítették. L alaprajzú, földszintes épület. Udvari homlokzata oszloptornácos.
  • Volt zsinagóga: 1896-ban épült.
Volt Zsinagóga
Volt Zsinagóga
Evangélikus Templom
Evangélikus Templom
  • Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola: A XX. században épült, szecessziós stílusban.
  • Kopjafa.
  • Mezőgazdasági Szakközépiskola: Az 1930-as években épült, az északi népek építési stílusában.
  • Fakereszt (Sátor-hegy).
  • A fent említetteken kívül még kb. 39 épület tartozik helyi önkormányzati védelem alá.[13]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]