Rásonysápberencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rásony szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rásonysápberencs
Rásonysápberencs címere
Rásonysápberencs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállás község
Alapítás éve1938 január 1.
Polgármester Medve Ferenc (független)
Irányítószám 3833
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség569 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség62,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rásonysápberencs (Magyarország)
Rásonysápberencs
Rásonysápberencs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″
Rásonysápberencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Rásonysápberencs
Rásonysápberencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Rásonysápberencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat.

Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásban, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre. A megye leghosszabb nevű települése.(Sátoraljaújhelynél 1 betűvel hosszabb.)

Története[szerkesztés]

A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.

A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.

Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.

Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Beret, Detek (5 km), Homrogd, Monaj, a legközelebbi városok: Encs (kb. 25 km). Szikszó (15 km)

Nevezetes emberek[szerkesztés]

  • Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]