Bükkaranyos
| Bükkaranyos | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3554 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1505 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,2 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 20° 46′ 48″47.985900°N 20.779919°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 20° 46′ 48″47.985900°N 20.779919°E | |||
 Bükkaranyos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Bükkaranyos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkaranyos témájú médiaállományokat. | |||
Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Miskolci-Bükkalja keleti részén, a Kulcsár-völgyi-patak mentén helyezkedik el, Miskolctól 13 kilométerre délre. A környező települések: Harsány 5, Kisgyőr 10 kilométerre, a legközelebbi város: Emőd 7 kilométerre. A településnek Miskolc két városrészével – Diósgyőrrel és Görömböllyel –, valamint Nyékládházával, Emőddel, Harsánnyal és Kisgyőrrel van közös határa.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Emőd felől a 2514-es úton – ez a község főutcája –, Miskolc Görömböly városrésze és Vatta felől pedig, mindkét irányból a 2515-ös úton, mely a település északi külterületeit szeli át.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Aranyos a tatárjárás korában, a tőle délre eső Muhinál vívott csata idején már létező település volt.[forrás?]
Nevét 1285-ben említette először fennmaradt oklevél, Aranyas aalakban. A 13. század végén már két település: Kis- és Nagy-Aranas is létezett. A terület a parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a Miskolc nemzetségbeli (Myskouch) Ponyth fia Miklósnak.
1291-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért eladta Csebi Benedeknek és vejének.
1324-ben, Károly Róbert király Aranyost hűtlensége miatt Istringgel együtt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, és Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak.
1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt, ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita.
A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.
Legenda: „A tatárjárás idejéből sok legenda maradt ránk. A szerencsétlen kimenetelű Muhi csata után IV. Béla magyar király a tatárok elől az erdős-bokros, ingoványos Bükkalja felé menekült. Kevés és sok sebből vérző vitézével az Aranyoson átfolyó kis patakon vágott át, mely ez időben elöntötte az egész széles völgyet, így emiatt nádas, berkes, ingoványos terület volt, alkalmas a menekülők számára. A tatárok, mire átértek a gázlón, szem elől tévesztették a királyt és kíséretét, s a fáradt kis csapat lepihenhetett, hogy erőt gyűjtsön a továbbmeneküléshez. Hajnalban közeledő lódobogást hallottak. Valamennyien talpra ugrottak, és úttalan utakon, bozótosokon át nekiindultak a hegynek, és folytatták a menekülést nyugat felé. A törtetésben a király dolmányáról leszakadtak és elvesztek az aranygombok. Később azt a berkes részt, ahol a király és kísérete megpihent, a nép elnevezte Királyberek-dűlőnek, a szőlőhegyet pedig, ahol a gombjait vesztette el, Aranygombnak." (Réti Gabriella, 1990)
A bükkaranyosi határ térképén ma is megtalálhatók a Királyberek-dűlő és az Aranygomb elnevezésű területek. A völgyet és Bükkaranyost átszelő Kulcsár-patak vízhozama azonban megcsappant, és az ingoványos partok visszahúzódtak.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Érsok Istvánné (független)[4]
- 1994–1998: Érsok Istvánné (független)[5]
- 1998–2002: Érsok Istvánné (független)[6]
- 2002–2006: Székely Béla (független)[7]
- 2006–2010: Székely Béla (független)[8]
- 2010–2014: Nagy Lajos (független)[9]
- 2014–2019: Nagy Lajos (független)[10]
- 2019–2024: Nagy Lajos (független)[11]
- 2024– : Nagy Lajos (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1466 | 1479 | 1478 | 1473 | 1460 | 1496 | 1502 | 1505 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 30,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 13,7% (21,4% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% románnak, ukránnak, horvátnak és lengyelnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szlováknak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6% volt római katolikus, 22,2% református, 3,4% görögkatolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1848-as emlékmű
- Római katolikus templom
- Református templom
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1936-ban Székely Dezső költő, újságíró (†2020).
- Itt született 1942-ben Mecser Lajos atléta, olimpikon.
- Itt született 1945-ben Márkus Béla irodalomtörténész.
- Itt született 1952-ben Bari Károly költő.
- Itt született 1952-ben Kiss Mari színésznő.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Györffy György: Borsod vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Bükkaranyosd települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 9..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2012. október 12. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bükkaranyos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26..
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Bükkaranyos Helységnévtár
- ↑ Bükkaranyos Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gyalogló
- Földhivatalok Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
