Ugrás a tartalomhoz

Hejőcsaba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hejőcsaba
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Hejőcsaba címere
Hejőcsaba címere
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Alapítás ideje1067 körül
Városhoz csatolás1945
Korábbi rangjanagyközség
Irányítószám3508
Népesség
Teljes népesség4795 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[2]
Földrajzi középtájBükk-vidék[2]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[2]
Tszf. magasság170 m
Elhelyezkedése
Hejőcsaba (Miskolc)
Hejőcsaba
Hejőcsaba
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″48.066944°N 20.781944°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″48.066944°N 20.781944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőcsaba témájú médiaállományokat.

Hejőcsaba Miskolc egyik városrésze, egykor önálló község, amelyet 1945-ben csatoltak Miskolchoz. Az egykori önálló települést legelőször 1067-ben említik Soba névalakban. A mai Martinkertváros területének nagy része 1935-ig Hejőcsabához tartozott, ekkor vásárolta meg Miskolc városa.[3] Nevét a területén keresztülfolyó meleg vizű patakról kapta.

Címere

[szerkesztés]

Hejőcsaba címere vörös színű pajzsból áll, amelynek alapját zöld színű hármas halom képezi, amire egy ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson van egy sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A pajzson lévő hullámpólya a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs két oldalán lévő foszlányok színe a bal oldalon vörös és ezüst, a jobb oldalon kék és arany. A pajzs alatt lebegő szalagon HEJŐCSABA felirat áll.

Története

[szerkesztés]

A települést 1067-ben említik először, ekkor mint a Miskolc nemzetség birtokát. 1256-ig az e nemzetségből származó Panyit birtoka volt, aki ekkor lemondott Csabán levő birtokrészének elővételi jogáról a Miskolc nemzetség Gergelyföldi ágából való Munkucs fiai javára. A középkor folyamán malmok üzemeltek itt. A török hódoltság idején többször feldúlták, az 1600-as évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. századtól kezdve ismét fejlődésnek indult, és megjelentek a bormérő helyek. 1911-ben mészégető üzem jött létre a településen, ami elődje volt a 2011-ig, többször modernizált és bővített cementgyárnak. 1910. július 7. óta az akkor még önálló települést a régi 2-es villamosjárat kötötte össze Miskolccal, ez volt a város második villamosvonala, de 1960-ban megszüntették.[4] 1945-ben Diósgyőr mellett Hejőcsaba volt a másik település, melyet Miskolchoz csatoltak, az elkövetkezendő 40 év folyamán még több másik is követte. Mára Hejőcsaba teljesen egybeépült Miskolccal, egységes részt képezve vele.

Fontosabb helyek

[szerkesztés]

Hejőcsabán egy római katolikus és egy református templom található. A cementgyár két hatalmas tornya uralja a látképet, a hozzá tartozó mészkőszállító szalag pedig átszeli a városrészt. Itt található a Gárdonyi Géza Művelődési Ház is, festői környezetben, amely az egykori Bárczay-kastélyban létesült. A leromlott állagú épületet 2007-ben teljesen felújították.[5]

Egy oktatási intézmény van Hejőcsabán, a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda.

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1859-ben Veres Sándor vándorszínész, operaénekes.
  • Itt született 1879-ben Tordai Ányos író, irodalomtörténész, ciszterci szerzetes.
  • Itt született 1894-ben Horváth Béla szemész, egyetemi tanár.
  • Itt született 1921-ben Fabók János magyar mozdonyvezető, vasútépítő mérnök, országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1931-ben Ágoston István honismereti kutató, egyháztörténész, lelkész.
  • Itt működött 1833-ban Alexandersohn Jonathán rabbi.
  • Itt járt elemi iskolába Gárdonyi Géza 1873-ban.
  • Itt volt plébános 1948-58 között Mészáros Lajos, későbbi főegyházmegyei kormányzó.

Galéria

[szerkesztés]

Megközelíthetőség

[szerkesztés]
Az 1967-ben lebontott vasúti megállóhely

Hejőcsaba a 3-as főút miskolci bevezető szakasza mentén fekszik; főbb útjai közé tartozik még a 2519-es út. A helyi érdekű buszjáratok közül az alábbiak érintik Hejőcsabát:

A városrész a helyközi közlekedésbe is kapcsolódik, az alábbi buszok állnak meg a területén:

A városrész északi határában húzódik a MÁV 93-as számú Miskolc-Rendező–Diósgyőr-Vasgyár vasútvonala, amely a Diósgyőri Acélművek felé tart. Az akkoriban önálló településnek vasúti megállóhelye is volt. Hejőcsaba megállóhelyet 1967-ben, a 3-as főút felett lévő vasúti híd megépülése után lebontották. A megállóhely helyén ma buszmegálló található. Korábban járt erre villamos is (1910 és 1960 között; léte utolsó évtizedében a 2-es villamos nevet viselte). Időnként felmerül egy észak-déli miskolci villamos építése, amely az előzetes tervek szerint erre is eljönne.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált városfejlesztési stratégia. I. kötet: Helyzetelemzés PDF 2008. május 29.
  2. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. ↑ A mai Miskolcot alkotó települések. In: Dobrossy István, Fazekas Csaba (szerk.): Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére. Miskolc, 2002
  4. ↑ [ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Mt_05_01/?pg=315 Dobrossy István: Miskolc története 5/1. 1918–1949.] p. 314
  5. ↑ Gárdonyi Géza Művelődési Ház

Források

[szerkesztés]
Egyetemváros Avas Martinkertváros
Miskolctapolca

Észak
Nyugat  Hejőcsaba  Kelet
Dél

Szirma
Kisgyőr Görömböly Kistokaj
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hejőcsaba&oldid=28139026”