Hejőcsaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hejőcsaba
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Gárdonyi Géza Művelődési Ház, volt Bárczay-kúria
Hejőcsaba címere
Hejőcsaba címere
Közigazgatás
Település Miskolc
Alapítás éve1067 körül
Városhoz csatolás 1945
Korábbi rangja nagyközség
Irányítószám 3508
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség4795 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[2]
Földrajzi középtájBükk-vidék[2]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[2]
Tszf. magasság170 m
Elhelyezkedése
Hejőcsaba (Miskolc)
Hejőcsaba
Hejőcsaba
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 01″, k. h. 20° 46′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőcsaba témájú médiaállományokat.

Hejőcsaba Miskolc egyik városrésze, egykor önálló község, amelyet 1945-ben csatoltak Miskolchoz. Az egykori önálló települést legelőször 1067-ben említik Soba névalakban, a mai Martinkertváros területe 1935-ig Hejőcsabához tartozott, ekkor vásárolta meg Miskolc városa.[3] Nevét a területén keresztülfolyó meleg vizű patakról kapta.

Címere[szerkesztés]

Hejőcsaba címere vörös színű pajzsból áll, amelynek alapját zöld színű hármas halom képezi, amire egy ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson van egy sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A pajzson lévő hullámpólya a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs két oldalán lévő foszlányok színe a bal oldalon vörös és ezüst, a jobb oldalon kék és arany. A pajzs alatt lebegő szalagon HEJŐCSABA felirat áll.

Története[szerkesztés]

A települést 1067-ben említik először, ekkor mint a Miskolc nemzetség birtokát. 1256-ig az e nemzetségből származó Panyit birtoka volt, aki ekkor lemondott Csabán levő birtokrészének elővételi jogáról a Miskolc nemzetség Gergelyföldi ágából való Munkucs fiai javára. A középkor folyamán malmok üzemeltek itt. A török hódoltság idején többször feldúlták, az 1600-as évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. századtól kezdve ismét fejlődésnek indult, és megjelentek a bormérő helyek. 1911-ben mészégető üzem jött létre a településen, ami elődje volt a mai cementgyárnak. 1910. július 7. óta az akkor még önálló települést a régi 2-es villamosjárat kötötte össze Miskolccal, ez volt a város második villamosvonala, de 1960-ban megszüntették.[4] 1945-ben Diósgyőr mellett Hejőcsaba volt a másik település, melyet Miskolchoz csatoltak, az elkövetkezendő 40 év folyamán még több másik is követte. Mára Hejőcsaba teljesen egybeépült Miskolccal, egységes részt képezve vele.

Fontosabb helyek[szerkesztés]

Hejőcsabán egy római katolikus és egy református templom található. A cementgyár két hatalmas tornya uralja a látképet, a hozzá tartozó mészkőszállító szalag pedig átszeli a városrészt. Itt található a Gárdonyi Géza Művelődési Ház is, festői környezetben, amely az egykori Bárczay-kastélyban létesült. A leromlott állagú épületet 2007-ben teljesen felújították.[5]

Egy oktatási intézmény van Hejőcsabán, a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda.

Galéria[szerkesztés]

Megközelíthetőség[szerkesztés]

Az 1967-ben lebontott vasúti megállóhely

Hejőcsaba a 3-as főút miskolci bevezető szakasza mentén fekszik. A helyiérdekű buszjáratok közül az alábbiak érintik Hejőcsabát:

A városrész északi határában húzódik a MÁV 93-as számú Miskolc-Rendező-Diósgyőr vasútvonala, amely a Diósgyőri Acélművek felé tart. Az akkoriban önálló településnek vasúti megállóhelye is volt, amit 1967-ben a 3-as főut felett lévő vasúti híd megépülése után lebontottak. A megállóhely helyén ma buszmegálló található. Korábban járt erre villamos is (1910 és 1960 között; léte utolsó évtizedében a 2-es villamos nevet viselte). A középtávú tervekben szerepel egy észak-déli miskolci villamos építése, amely az előzetes tervek szerint erre is eljönne.

A városrész a helyközi közlekedésbe is kapcsolódik, az alábbi buszok állnak meg a területén:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Egyetemváros Avas Martinkertváros
Miskolctapolca

Észak
Nyugat  Hejőcsaba  Kelet
Dél

Szirma
Kisgyőr Görömböly Kistokaj