Csokvaomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Omány szócikkből átirányítva)
Csokvaomány
Nagyboldogasszony római katolikus templom
Nagyboldogasszony római katolikus templom
Csokvaomány címere
Csokvaomány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Ózdi
Jogállás község
Polgármester Tóth Zsuzsanna (Fidesz)[1]
Irányítószám 3647
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 895 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 58,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Upponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csokvaomány (Magyarország)
Csokvaomány
Csokvaomány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 20° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 20° 22′ 39″
Csokvaomány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Csokvaomány
Csokvaomány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Csokvaomány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csokvaomány témájú médiaállományokat.

Csokvaomány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Upponyi-hegységtől nyugatra, tagolt, medencedombsági területen fekszik, a Csernely-patak oldalvölgyében, Miskolctól közúton kb. 50 kilométerre nyugatra, Ózdtól 20 kilométerre délkeletre. A 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal mentén fekszik, vasúti megállóhellyel rendelkezett, de ezen a szakaszon 2009 végén megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés]

A mai település 1943-ban jött létre két, már korábban egybeépült község, Csokva és Omány egyesítéséből. Mindkét falut az Árpád-korban hozták létre valószínűleg cseh telepesek, elsőként mindkettőt 1221-ben említik. A falvak a borsodi várhoz tartoztak.

Csokva az Árpád-kor végén egyházi tulajdonba került, az egri káptalan birtoka lett. A 14. században a falu kihalt, majd újra benépesült.

Omány az Árpád-kor után egy nagybirtokos tulajdonába került. A család a faluról Ományi családnak nevezte magát. A 16. század végén a törökök felgyújtották a falut, innentől sokáig ritkán lakott település volt.

A 18. századtól mindkét falu lakosságának száma növekedésnek indult, főként miután szénbánya nyílt a közelben.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségűnek vallja magát,[4] de 6 cigány nemzetiségű lakos is él a községben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Lénárddaróc (kb. 5 km), Nekézseny, Sáta, a legközelebbi város: Ózd (kb. 20 km)

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://althir.org/fuggetlen-es-fideszes-jelolteket-valasztottak-az-idokoziken-10461754.html
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]