Alacska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alacska
Református templom
Református templom
Alacska címere
Alacska címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Ujlaki Béla[1]
Irányítószám 3779
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség778 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség90,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,56 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alacska (Magyarország)
Alacska
Alacska
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 57″, k. h. 20° 39′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 57″, k. h. 20° 39′ 16″
Alacska (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Alacska
Alacska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Alacska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alacska témájú médiaállományokat.

Alacska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kazincbarcikától 6 kilométerre délkeletre, Miskolctól 25 kilométerre északra fekszik; a legközelebbi város Sajószentpéter (4 km-re keletre), a falu közúton csak rajta keresztül közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Alacska nevét 1280 körül említették először egy oklevélben Alacskay Zadur leánya Haripáni Izóth özvegye perével kapcsolatban, majd 1330-ban a pápai tizedjegyzékben tűnt fel neve. A török időkben is lakott maradt a település, ekkor a lakosai Fülekre fizették az adót.

A 19. századtól a település legnagyobb birtokosai a Miklósvári Miklós család tagjai voltak. Az ő birtokuk volt még a 20. század elején is.

Az 1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt. Ebből 97 római katolikus, 670 református volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dr. Simon László (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Ujlaki Béla[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8%, református 69,1%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 10,3%, (9,7% nem nyilatkozott).[6]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templomának alapjai Árpád-kori eredetűek, festett kazettás famennyezettel rendelkezik. A református gyülekezet 2001-ben millenniumi zászlót adományozott a felvidéki Nemesradnót gyülekezetének.
  • Miklósvári Miklós Kastély
  • Helytörténeti gyűjtemény

Híres alacskaiak[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. A nemzetiségi népesség száma 2001
  6. Alacska Helységnévtár

További információk[szerkesztés]