Legyesbénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Legyesbénye
Legyesbénye címere
Legyesbénye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállás község
Polgármester Hlivják László[1]
Irányítószám 3904
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1504 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Legyesbénye (Magyarország)
Legyesbénye
Legyesbénye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 21° 08′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 21° 08′ 48″
Legyesbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Legyesbénye
Legyesbénye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Legyesbénye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Legyesbénye témájú médiaállományokat.

Legyesbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól közúton 32 kilométerre keletre.

Története[szerkesztés]

A középkorban az Aba nemzetség ősi javai közé tartozott a vidék, már a Névtelen Jegyző is említi az Abák Taktamelléki birtokait. A pápai tizedlajstromokban (1332-1337) említik először, Begna néven. 1374-ben Egyházasbénye, majd Albénye néven örökítették meg nevét az oklevelek kiállítói. A 14. században az Aba nemzetség bodrogkeresztúri ágazata volt Bénye tulajdonosa, amikor külön Al- és Felbénye néven ismerték.

Zsigmond király 1428. december hó 12-én Temesvárott kelt adománylevelében Bényét a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. 1429-ben beiktatták az új tulajdonosokat a nekik adományozott részekre. Szabados jog alapján azonban a községnek nemes birtokosai voltak, tehát a beiktatásnak ellentmondtak. 1522-ben beiktatták a község birtokába királyi adomány alapján Csillag Istvánt és Thoma Ferencet.

1567-ben a község is osztozott a Hegyalja siralmas sorsában, amikor a többi községgel együtt ezt a települést is elpusztították a törökök. Rákóczi Zsigmond a községet a szerencsi vár kapitányának, Békési Jánosnak adományozta, aki ezután cselédeivel és háza népével ideköltözött. A háborús időkben erősen megfogyott lakosság számát az új tulajdonos növelni akarta, és mivelhogy leleszi születésű volt, szülőfalujából, Leleszről telepített ide egyes családokat, ezzel új lakókat telepített az elnéptelenedett faluba.

A 17. században a Rákócziak, valamint a Szemere család birtoka volt az akkor (s még a 18. században is) Mezőbénye néven szereplő település. A 17. század derekán a törökök ismét végigpusztították a községet: a lakosok közül sokat megöltek, sokat rabszíjra fűztek, állataikat pedig mind elhajtották.

1711-ben a többi Rákóczi-birtokkal együtt a települést is elkobozták, a kincstár tulajdonába ment át a már községből pusztává néptelenedett falu. 1747-ben III. Ferdinánd király a községet ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adományozta. A 18. század birtokosainak buzgalma folytán lassanként újra benépesült, míg azután új községgé alakult át.

Plébániája már a 14. században fennállott, valamint temploma is, amit az Egyházasbénye elnevezés is igazol. 1902-ben, Jézus szent szívének tiszteletére épült a község most fennálló római katolikus temploma, melynek belsejét 2000-ben felújították, így a megyei egyik legszebb vidéki templom lett. A református temploma a 18. század elején épült.

A második világháborút a település viszonylag nagyobb károk nélkül megúszta, nem okozott olyan súlyos károkat, mint néhány más településen. Épületek megsérültek, sok esetben bombatalálat, illetve ágyúlövedékek találata nyomán.

1952-től a mozi is működött a községben, először a Zalay-kastély egy részében, majd a Kultúrházban 1987-ig. 1959-60 között épült a mai felső tagozat épülete, az új iskola, addig a gyerekek három különálló épületben tanultak, a görög iskola, a katolikus iskola és a református iskola épületében. 1970-től önálló orvosi rendelő és postahivatal is működik a településen. 1978-ban kezdett el üzemelni a vezetékes ivóvízhálózat. Új intézmények is létrejöttek, mint pl. a csecsemőgondozó, a könyvtár, vagy a múzeum. 1999-ben létrehozták a „Legyesbényéért Közalapítványt”. 2001-ben került kiépítésre a földgázvezeték.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bekecs kb. 1 km-re, Megyaszó 10 km-re, Monok 7 km-re. A legközelebbi város: Szerencs kb. 2 km-re.

Közlekedése[szerkesztés]

Megközelíthető Miskolc és Szerencs irányából az ÉMKK üzemeltette 3730-as és 3860-as járattal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Legyesbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]