Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Orosz Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3884 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 633 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,98 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 07″, k. h. 21° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 07″, k. h. 21° 14′ 28″ | |||
Boldogkőújfalu weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boldogkőújfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Mint lakatlan királyi területet már az 1200-as évek elején említették, majd 1241-ben IV. Béla magyar király idején, mikor a király Regéc és Tállya közötti területen próbálta sikertelenül megállítani a tatárokat. Később, a tatárjárás után, mikor IV. Béla elrendelte a várak építését, a közelben felépült Boldogkő vára alatti Boldogkőújfalu már mint a vár tartozéka volt feltüntetve.
Nevét az oklevelek 1245-ben említették először, mint a királyi vár tartozékát, amelyen várjobbágyok éltek. A település sorsa a későbbi évszázadokban is összefüggött Boldogkő várának sorsával.
A 13. század végén Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt a falu a várral együtt. Aba Amadé fiai azonban Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert ellenében és ezzel elvesztették birtokaikat is. A vár és az alatta fekvő falu is a Drugeth család tulajdona lett, akik királyi adományként kapták meg Károly Róbert királytól.
1388-ban Zsigmond királyé, aki az ónodi Czudar családnak adta zálogba, majd visszaszállt a királyra. 1427-ben Zsigmond király csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának adta a területet. A vár és a falu Mátyás király korában is gyakran gazdát cserélt.
A Mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben pedig többször is gazdát cserélt a Szapolyai és a Ferdinánd hívek körében. Az 1591-es feljegyzésekben a maihoz hasonló formában írták Boldogkő-Újfalu néven.
1671–1685 között Szelepcsényi György, esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, akinek halála után az esztergomi káptalané lett. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, az elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalané, aki a lőcsei Jezsuitáknak adta a területet.
A 16–17. században jelentős a területen és a településen is a szőlőművelés, amelyről több írásos emlék is fennmaradt.
1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól. Boldogkőújfalu 1850-ben élte fénykorát, ekkor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt és 1050 fő lakott benne.
1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe kerül a vár és a falu is, és övék maradt egészen a második világháború befejezéséig. Mai Boldogkőújfalu nevét 1905-ben kapta.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Tinics András (független)[4]
- 1994-1998: Tinics András (független)[5]
- 1998-2002: Orosz Zoltán (független)[6]
- 2002-2006: Orosz Zoltán (független)[7]
- 2006-2010: Orosz Zoltán (független)[8]
- 2010-2014: Orosz Zoltán (független)[9]
- 2014-2019: Orosz Zoltán (független)[10]
- 2019-től: Orosz Zoltán (független)[1]
Látnivalók[szerkesztés]
- A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található.
- Római katolikus templom – 1825-ben épült, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelték fel
- Református templom – 1650-ben épült torony nélkül zsindelytetővel. A templom ezután sokszor cserélt gazdát a katolikusok és reformátusok között míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya, az addigi különálló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 576 | 591 | 576 | 633 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának 64%-át magyar, a 36%-át cigány származású[11] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 3,2% (11,7% nem válaszolt).[12]
Környező települések[szerkesztés]
Abaújalpár (kb. 5 km), Boldogkőváralja (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (kb. 6 km).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Boldogkőújfalu Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
- Boldogkőújfalu honlapja