Boldogkőújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu címere
Boldogkőújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Orosz Zoltán[1]
Irányítószám 3884
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 576 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,98 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boldogkőújfalu (Magyarország)
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 07″, k. h. 21° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 07″, k. h. 21° 14′ 28″
Boldogkőújfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Boldogkőújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőújfalu témájú médiaállományokat.

Boldogkőújfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mint lakatlan királyi területet már az 1200-as évek elején említették, majd 1241-ben IV. Béla magyar király idején, mikor a király Regéc és Tállya közötti területen próbálta sikertelenül megállítani a tatárokat. Később, a tatárjárás után, mikor IV. Béla elrendelte a várak építését, a közelben felépült Boldogkő vára alatti Boldogkőújfalu már mint a vár tartozéka volt feltüntetve.

Nevét az oklevelek 1245-ben említették először, mint a királyi vár tartozékát, amelyen várjobbágyok éltek. A település sorsa a későbbi évszázadokban is összefüggött Boldogkő várának sorsával.

A 13. század végén Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt a falu a várral együtt. Aba Amadé fiai azonban Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert ellenében és ezzel elvesztették birtokaikat is. A vár és az alatta fekvő falu is a Drugeth család tulajdona lett, akik királyi adományként kapták meg Károly Róbert királytól.

1388-ban Zsigmond királyé, aki az ónodi Czudar családnak adta zálogba, majd visszaszállt a királyra. 1427-ben Zsigmond király csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának adta a területet. A vár és a falu Mátyás király korában is gyakran gazdát cserélt.

A Mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben pedig többször is gazdát cserélt a Szapolyai és a Ferdinánd hívek körében. Az 1591-es feljegyzésekben a maihoz hasonló formában írták Boldogkő-Újfalu néven.

1671–1685 között Szelepcsényi György, esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, akinek halála után az esztergomi káptalané lett. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, az elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalané, aki a lőcsei Jezsuitáknak adta a területet.

A 16–17. században jelentős a területen és a településen is a szőlőművelés, amelyről több írásos emlék is fennmaradt.

1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól. Boldogkőújfalu 1850-ben élte fénykorát, ekkor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt és 1050 fő lakott benne.

1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe kerül a vár és a falu is, és övék maradt egészen a második világháború befejezéséig. Mai Boldogkőújfalu nevét 1905-ben kapta.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található.
  • Római katolikus templom – 1825-ben épült, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelték fel
  • Református templom – 1650-ben épült torony nélkül zsindelytetővel. A templom ezután sokszor cserélt gazdát a katolikusok és reformátusok között míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya, az addigi különálló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 64%-át magyar, a 36%-át cigány származású[4] emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Abaújalpár (kb. 5 km), Boldogkőváralja (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (kb. 6 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Boldogkőújfalu honlapja