Ugrás a tartalomhoz

Boldogkőújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogkőújfalu
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Boldogkőújfalu címere
Boldogkőújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterOrosz Zoltán (független)[1]
Irányítószám3884
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség628 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,98 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.320100°N 21.241489°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.320100°N 21.241489°E
Boldogkőújfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Boldogkőújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőújfalu témájú médiaállományokat.

Boldogkőújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekszik. A szomszédos települések: Boldogkőváralja 2 kilométerre északra és Abaújalpár 4 kilométerre délre. A legközelebbi város Abaújszántó 8 kilométerre délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése az 1200-as évek elejéről maradt fenn; ekkor lakatlan terület volt. 1241-ben IV. Béla magyar király a Regéc és Tállya közötti területen próbálta megállítani a tatárokat. A tatárjárás után, amikor a király várak építését rendelte el, Boldogkőújfalu 1245-től a közelben felépült Boldogkő várának tartozékaként, várjobbágyok lakhelyeként szerepelt az írásokban, és sorsa a későbbi évszázadokban is Boldogkő várának sorsától függött.

A 13. század végén a falu a várral együtt Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt, akinek a fiai Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert királlyal szemben, s ezért elvesztették birtokaikat. A várat és az alatta fekvő falut is a Drugeth család kapta meg a királytól királyi adományként.

1388-ban Zsigmond királyé volt a vár és a falu, aki egy időre zálogba adta az ónodi Czudar családnak, majd 1427-ben csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának.

Mátyás király korában, majd később a mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben is többször gazdát cserélt a vár és a falu a Szapolyai- és a Ferdinánd-hívek körében. A falu nevét az 1591-es feljegyzésekben Boldogkő-Újfalu formában írták.

1671 és 1685 között Szelepcsényi György esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, majd az ő halála után az esztergomi káptalan. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, s a török hódoltság idején elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalan a lőcsei jezsuitáknak adta a területet.

A 16–17. században jelentős volt a területen és a településen is a szőlőművelés, amiről több írásos emlék is fennmaradt.

1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól.

Boldogkőújfalu 1850 körül élte fénykorát, amikor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt, és 1050 fő lakott benne.

1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe került a vár és a falu is, és a Zichyké maradt egészen a második világháború végéig.

Mai hivatalos nevét 1905-ben kapta a község.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tinics András (független)[4]
  • 1994–1998: Tinics András (független)[5]
  • 1998–2002: Orosz Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Orosz Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Orosz Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Orosz Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Orosz Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Orosz Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Orosz Zoltán (független)[1]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található.
  • A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus templom 1825-ben épült.
  • A református templom 1650-ben épült zsindelytetővel, torony nélkül. Később többször is gazdát cserélt a katolikusok és reformátusok között, míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya az addigi külön álló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták.
  • Tájház

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
576
591
576
633
647
659
642
628
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 64%-át magyar, 36%-át cigány származású[12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 3,2% (11,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 1,7% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,1% református, 3,9% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  10. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Boldogkőújfalu Helységnévtár
  14. ↑ Boldogkőújfalu Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Boldogkőújfalu honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogkőújfalu&oldid=28783709”