Méhész (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Méhész (szlovákul: Včeláre, korábban Mihyska) Méhészudvarnok településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.

1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÉHES. Magyar falu Torna Várm. földes Urai Tomka, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik Tornához nem meszsze, és annak filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, fája tűzre van."[1]

Fényes Elek geográfiai szótórában: „Méhész, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához nyugotra 1/2 órányira, 33 kath., 200 ref. lak., ref. templommal, határa nagyobb részt róna és igen termékeny, mind rétje, mind legelője jó, erdeje is van. F. u. többen. Ut. p. Rosnyó."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Tornapatak mellett, az Alsóhegynek Szőllőtető nevű kupja alatt fekszik Méhész kisközség, 24 házzal, 144 magyar ajku lakossal. Postája és távirója: Torna. Elnevezését onnan nyerte, hogy itt volt IV. Béla király udvari szolgáinak a méhesük."[3]

1910-ben 125, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1964-ben csatolták Szádudvarnokhoz.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]