Körtvélyes (Rozsnyói járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Körtvélyes (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrušov (egyértelműsítő lap).
 A településen világörökségi helyszín található 
Körtvélyes (Hrušov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1234
PolgármesterGabriel Parti
Irányítószám049 43
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség335 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület16,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″
Körtvélyes weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Körtvélyes (szlovákul: Hrušov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 16 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1234-ben említik először, ekkor részben nemesi birtok. A falu Torna várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Bebekek birtoka. 1340-ben „Kerthueles" néven említik. 1427-ben az adóösszeírásban 40 portát számláltak a faluban. 1561-ben „Kerthweles" alakban szerepel. 1673-ban kétemeletes kő udvarházat említenek itt. Későbbi birtokosai az Eszterházyak voltak. Lakói földműveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRRVÉLYES. Magyar falu Torna Várm. földes Urai Lükő, és több Urak, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Almásnak szomszédságában, és annak filiája, földgye ha jól miveltetik, minden veteményt meg terem, réttyei jók, legelője elég van, fája mind a’ két féle, szőlő hegye tágas, keresetre is van módgya."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Körtvélyes, Abauj-Torna vmegyében, magyar falu, Jablonczához északra 1/2 mfdnyire; 104 kath., 746 ref., 13 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szőlőhegye nagy kiterjedésü; gyümölcse, kivált szilvája felesleges mennyiségben; erdeje, rétje elég; szántófölde, ha jól miveltetik, mindent megterem. F. u. hg. Eszterházy. Ut. post. Rosnyó."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Körtvélyes lakosainak száma 435, háza 102 van. Postája Almás, távirója Torna. A róm. kath. templom a XVIII. században épült, a református pedig 1784-ben. Mindkettő kőfallal van körülvéve. Az "Evetes"-réten a Bebek-családnak egy halastava volt. Földesura azelőtt a herczeg Esterházy, most pedig a gr. Andrássy család."[3]

1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 403-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 359 lakosából 318 magyar és 38 szlovák.

2011-ben 334 lakosából 280 magyar és 48 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. századi, a 17. és a 18. században barokk stílusban átépítették.
  • A falu felett magasodó egyhajós, késő gótikus Szent Anna kápolnája búcsújáróhely. Egy régebbi templom helyén készült.
  • Református temploma 1795-ben épült.
  • Körtvélyesi-barlang. 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felkerült az UNESCO Világörökség listájára.
  • Határában halastó található.
  • A község polgármesterének kezdeményezésére 2007-ben rendezték meg első alkalommal a Körtvélyes nevű falvak polgármestereinek találkozóját.

Híres körtvélyesiek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 31.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körtvélyes_(Rozsnyói_járás)&oldid=26157595”