Restér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Restér (Roštár)
RoštárKostol1.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Andrej Lalik
Irányítószám 049 35
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 553 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 318 m
Terület 8,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Restér (Szlovákia)
Restér
Restér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 30″, k. h. 20° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 30″, k. h. 20° 21′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Restér (szlovákul: Roštár) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 23 km-re északnyugatra, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, a Restéri- és Hanki-patakok összefolyása közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Restér a 13. század második felében bányászfaluként keletkezett. 1318-ban említik először „Rester” alakban, amely a német nyelvből ered. Első birtokosa az Ákos nemzetség volt. A 17. századig többek között a Csetneki Bebek család birtokolta, akik 1427-ben 33 portával bírtak a településen. Később több tulajdonossal is rendelkezett. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak. Első iskoláját a 16. század végén alapították. 1639-ben Gyarmat ura, Balassa Ferenc megtámadta a falut és csaknem minden lakosát felkoncoltatta. A túlélők később újraalapították a települést. 1689-ben egy tűzvész pusztította el. A 18. század elején pusztító járványok 130 emberéletet követeltek. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, kézművességgel foglalkoztak. 1773-ban 52 jobbágytelek és 9 zsellér volt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTER. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnekhez közel, mellynek filiája; határjának három része soványabb, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, piatza malma közel, a’ vas-műhelyeknél keresetre módgyok van.[2]

1828-ban 48 házában 378 lakos élt. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Restir Roschljár, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 órányira: 27 kath., 251 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Hegyes, köves határában foszló agyag (argilla schisti) ásatik, melly minden érczkemenczében szükséges. Rét felette kevés van. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Restér, csetnekvölgyi tót kisközség, 85 házzal és 359 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1362-ben részben a csetneki uradalomhoz tartozott. 1427-ben, a mikor már a mai nevén szerepel, a Csetnekieknek 33 jobbágyportájuk volt itt, a mi, tekintve, hogy nemcsak a Csetnekiek voltak a község földesurai, azt bizonyítja, hogy Restér akkortájt már nagy község volt. 1559-ben I. Ferdinánd Horváth Balázst iktattatja Restér birtokába. Később a Rokfalussyak lettek a földesurai, azután az Andrássyak, a kiknek itt most is van birtokuk. A mult század elején a község neve még kétféle változatban jelenik meg: ú. m. Restir és Roschtjar. 1668-ban már serfőző ház is volt a községben. Az ág. h. ev. templom a XV. században épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Ochtina.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 525 lakosából 437 szlovák és 68 cigány volt.

2011-ben 553 lakosából 460 szlovák és 58 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]