Restér
| Restér (Roštár) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1318 | ||
| Polgármester | Andrej Lalik | ||
| Irányítószám | 049 35 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 717 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 318 m | ||
| Terület | 8,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 30″, k. h. 20° 21′ 00″48.691667°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 30″, k. h. 20° 21′ 00″48.691667°N 20.350000°E | |||
| Restér weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Restér (szlovákul: Roštár) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rozsnyótól 23 km-re északnyugatra, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, a Restéri- és Hanki-patakok összefolyása közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]Restér a 13. század második felében bányászfaluként keletkezett. 1318-ban említik először „Rester” alakban, amely a német nyelvből ered. Első birtokosa az Ákos nemzetség volt. A 17. századig többek között a Csetneki Bebek család birtokolta, akik 1427-ben 33 portával bírtak a településen. Később több tulajdonossal is rendelkezett. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak. Első iskoláját a 16. század végén alapították. 1639-ben Gyarmat ura, Balassa Ferenc megtámadta a falut és csaknem minden lakosát felkoncoltatta. A túlélők később újraalapították a települést. 1689-ben egy tűzvész pusztította el. A 18. század elején pusztító járványok 130 emberéletet követeltek. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, kézművességgel foglalkoztak. 1773-ban 52 jobbágytelek és 9 zsellér volt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTER. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnekhez közel, mellynek filiája; határjának három része soványabb, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, piatza malma közel, a’ vas-műhelyeknél keresetre módgyok van.”[2]
1828-ban 48 házában 378 lakos élt. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Restir Roschljár, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 órányira: 27 kath., 251 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Hegyes, köves határában foszló agyag (argilla schisti) ásatik, melly minden érczkemenczében szükséges. Rét felette kevés van. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Restér, csetnekvölgyi tót kisközség, 85 házzal és 359 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1362-ben részben a csetneki uradalomhoz tartozott. 1427-ben, a mikor már a mai nevén szerepel, a Csetnekieknek 33 jobbágyportájuk volt itt, a mi, tekintve, hogy nemcsak a Csetnekiek voltak a község földesurai, azt bizonyítja, hogy Restér akkortájt már nagy község volt. 1559-ben I. Ferdinánd Horváth Balázst iktattatja Restér birtokába. Később a Rokfalussyak lettek a földesurai, azután az Andrássyak, a kiknek itt most is van birtokuk. A mult század elején a község neve még kétféle változatban jelenik meg: ú. m. Restir és Roschtjar. 1668-ban már serfőző ház is volt a községben. Az ág. h. ev. templom a XV. században épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Ochtina.”[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 500 | 539 | 607 | 717 |
| Különbség | +7,8 % | +12,61 % | +18,12 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 701 | 717 |
| Eltérés | +2,28 % |
1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 525 lakosából 437 szlovák és 68 cigány volt.
2011-ben 553 lakosából 460 szlovák és 58 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Belső falának egy részén megmaradtak az eredeti freskó részletei. Berendezése 18. századi.
- Kétszázötven férőhelyes művelődési házát 1965-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Restér Szlovákia térképén[halott link]
- Tourist-channel.sk
- Rövid képes ismertető /magyar/
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
|  | |
