Újcsanálos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újcsanálos
Templomok és a bekötőút
Templomok és a bekötőút
Újcsanálos címere
Újcsanálos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Csáki Lajos (független)[1]
Jegyző Maykné dr. Tóth Zita megbízott jegyző
Irányítószám 3716
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség861 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újcsanálos (Magyarország)
Újcsanálos
Újcsanálos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 21° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 21° 00′ 20″
Újcsanálos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Újcsanálos
Újcsanálos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Újcsanálos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újcsanálos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újcsanálos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Hernád folyó völgyében, annak bal partján helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól és Szerencstől is nagyjából azonos távolságra; a történelmi Zemplén, ezen belül a Harangod-vidék része.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a 3702-es útból kiágazó 37 101-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

A település ősi helyén már az Árpád korban is éltek, erre utalnak a mai Ócsanálos területén 2013-ban végzett ásatások leletei: nyílhegyeket, pénzérméket, pénzváltó mérleget, épületmaradványokat, kemencéket találtak a Herman Ottó Múzeum munkatársai. [3] Az első írásos említés az 1219-es évre tehető: a Váradi regestrumban szereplő Chyan, Gesztely északi szomszédja minden bizonnyal Csanálos.[4] A település lakói a zempléni vár várjobbágyai voltak. A tatárjárás idején a falut teljesen felégették, a tatárok kivonulása után csak lassan szivárogtak vissza lakosai és az új betelepültek a legyilkoltak helyére.

A falut 1352-ben a bölcsi, ó(l)nodi Bölcsi, majd nevüket Czudarra változtató család tagja, Czudar Péter kapta meg Lajos királytól. A Czudar család később (Zsigmond király uralkodása alatt) felvette a Csanálossy nevet. A települést időnként Chanalos néven is emlegették a leírásokban.[5][6]

A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött, 1471-ben kelt okiratban a falut Chanalus néven említették, és Zemplén vármegyéhez tartozott. A Csanálossy család utolsó sarja 1566-ban meghalt. Ekkor Gradecki Horváth Márknak (Szigetvár Zrínyi előtti várkapitánya) adományozta a király Szigetvár hősi védelméért. E család uralta egészen 1780-ig,[6] de egy időben elzálogosították a Rozgonyiaknak. A török uralom alatt egy ideig még határvidékként szerepelt, így a törökök rabolni jártak be, majd később a falu behódolt.[7] [8] A Rákóczi szabadságharc alatt 1710-ben Máriássy Ádám alezredes kapta meg adományul.[9] A szatmári békekötés után a visszakerült a korábbi tulajdonosokhoz.[9] Ezidőtájt a leírásokban Hernád-menti vagy zempléni Csanálos néven is előfordul.

A felvidéki (pazdicsi) Szirmay András, a már említett gradeci család leszármazottját, Gradecki-Horváth Stanish Annát vette feleségül. Szirmay András nagyapja gróf Szirmay András, Tököly hadvezére, Rákóczi táblabírája volt.[6] Az ő fia Szirmai Hugó, aki a pestisjárvány miatt megfogyatkozott munkáskezek pótlására 1817-ben 14 családot (58 fő) telepített be a felvidéki birtokáról, Veszverésről.[10] Az áttelepített családoknak egész telket, házhelyet adományozott. Az áttelepültek leszármazottjai közül néhányan még a településen élnek.[11] Ez a betelepítés alapozta meg az evangélikus leányegyház, majd a későbbi anyaegyház létrejöttét.[11] A tanítói lakás Szirmai Hugó gróf adományából épült fel. Tanítót is ő hozott, és birtokot adományozott neki, majd később az evangélikus egyháznak is. A vasút megépülése (Újfalu) még a régi helyen lévő település gabonakereskedését is fellendítette. Az 1800-as évek közepétől a közigazgatás H-Csanálos, illetve Hernádcsanálos néven, a posta Zempléncsanálos néven különbözteti meg a másik, szatmári Csanálostól. Az 1849-es osztrák megtorlás során katonai népszámlálást tartottak, melyet 1857-ben újabb népszámlálás követett az adók behajtásának rendezése érdekében. Ekkor született döntés a falu áttelepítésére, mert a települést minden évben letaroló természeti katasztrófák miatt nem lehetett az adókat behajtani. 1860-ban a vármegye közreműködésével megkezdődött az új helyen a település telkeinek kimérése, kialakítása és kezdetét vette az átköltözés. A költözés fő oka a hiedelemmel ellentétben nem teljes mértékben az árvíz volt, hanem a Hernád menti sík rész és az országút közötti part geológiai viszonyai miatt kialakult suvadások, csuszamlások. A költözés vontatottan haladt, de az 1862-es évben a település nyugati felét letaroló tűzvész, a keleti oldalt elpusztító árvíz és fölcsuszamlás felgyorsította, így lénygében 1866-ban befejeződött.[12]

A református imaház 1866-ra épült fel Szirmai Hugó adományából. Az evangélikus 1868-ban épült fel már az új helyen, szintén a gróf adományából, majd az 1872. évben új evangélikus templomot szenteltek fel az új településen. Szirmai Hugó fiúörökös nélkül halt meg 1866-ban, a templom felépültét már nem érhette meg. A szabadságharc leverése nagyon elkeserítette.[13] Ekkor még az (öreg) Ócsanálos, Csanálospart és Újcsanálos egy közigazgatási egységet képezett.

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a falu lakói közül sokan többször is megjárták Amerikát. Az első világháború után báró báró Prónay Gábor, báró Prónay György és a Majzler család tulajdona lett a falu határának nagyobb része.[14]

Az új helyen a település neve 1905-től Újcsanálos, közigazgatásilag pedig hozzátartozik Ócsanálos és a Part is. Ezen az új helyen 1907-re épült fel a református templom, majd 1910-re az evangélikus templom. A tanácsköztársaság harcai során a bevonuló románok a falu néhány házát felégették, köztük a templomtornyot is. A két háború között ismét fejlődésnek indult a település, Hangya Fogyasztási és értékesítési szövetkezet, Hitelszövetkezet, Terménykereskedő Futura szövetkezeti magtár és begyűjtőhely is működött.[15]

A második világháború harcai a településen nagyon elhúzódtak, kitelepítésre is sor került az ún. vadvizesre. Messzebbre akarták, de a Szalai tisztelendő úr által bújtatott, a német hadseregből dezertált kolozsvári zsidó orvos orosztudásának köszönhetően csak a vadvizesig kellett menniük.[16] A harcok során a település kétszer cserélt gazdát. A háború borzalmait, kegyetlenkedéseit így a falu lakosai is nagyon megszenvedték.[12] A háborúban elesett, fogságba került csanálosiak számát még tovább növelte a málenkij robotra elhurcoltak száma.

1950-ben a Hernád nyugati oldalán lévő települést közigazgatásilag Ongához csatolták és Ócsanálos néven ismert a továbbiakban.[17] A két település valójában ekkor vált külön. A háború utáni újjászervezés során a településnek kiemelt szerepet szántak: itt építették fel a gépállomást, ez a kiemelt szerep hozta el már az 50-es évek elején a villanyt, megelőzve vele több környékbeli falut is. Megalapították a parasztgimnáziumot, mely sok helybéli fiatal tanulmányainak beindítója lett, közülük került ki orvosprofesszor, külügyminiszter, mérnök is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kamenyiczki Lajos (független)[18]
  • 1994–1998: Kamenyiczki Lajos (független)[19]
  • 1998–2002: Kamenyiczki Lajos (Zempléni Településszövetség)[20]
  • 2002–2006: Dávidházyné Győrfi Erzsébet (független)[21]
  • 2006–2010: Perge István (MSZP)[22]
  • 2010–2014: Perge István (független)[23]
  • 2014–2019: Csáki Lajos (független)[24]
  • 2019-től: Csáki Lajos (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[25]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,8%, református 45,4%, görögkatolikus 2,5%, evangélikus 4,2%, felekezeten kívüli 12,3% (20,3% nem válaszolt).[26]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom, 1907-ben épült. Evangélikus temploma 1910-re készült el.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Csabai Gyula (1909-1991) geodéta. Halálával nagy veszteség érte a magyar földmérő társadalmat, írta halálakor a Békés megyei Geodéziai Hivatal.[27]
  • Ilkovits Jakab Izidor (1889-1949) A Magyar Életrajzi Lexikon harmadik kötetének végén található egy fogalommá lett szó — „Ilkovits” — viselőjéről, Ilkovits Izidorról is írtak. Ő volt, aki üzletében először bevezette Budapesten 1926-ban a tálcás önkiszolgálást, sőt maga tervezte kiszolgáló automaták is voltak étkezdéjében a Nyugati pályaudvar mellett. [28]
  • Nagy János (politikus) (1928-2019), indonéziai, később más kelet-ázsiai államokba (Burma, Nepál, Kambodzsa) delegált, majd washingtoni, később bécsi nagykövet, minisztériumi osztályvezető; a Páneurópai piknik egyik szervezője.
  • Dr. Molnár Lajos (1929), az orvostudományok kandidátusa, szív és érsebész. A csepeli kórház igazgatójaként ment nyugdíjba, feleségével Detre Annamáriával Budapesten él. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Körének létrehozója és ma is aktív tagja.[29]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. L. Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2013-ban 246-252 o. A Herman Otto Múzeum évkönyve 53. (2014) Régészet
  4. Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom Történelmi Szemle 1993/1-2 41-42. o.
  5. Csánki Dezső: Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1899. január-november (5. évfolyam, 1-11. szám) 1899-08-01 / 8. szám, 225.o.
  6. a b c Dongó Gyárfás Géza: Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1901. január-november (7. évfolyam, 1-11. szám 294. o.)
  7. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1895. október - 1896. november (1-2. évfolyam, 1-11. szám, 225. o.)
  8. Dongó Géza: A törökök rablásai Szerencs tartományban. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1913. január-december (19. évfolyam, 1-4. szám) 1913-01 / 1. szám. 77-79. o.
  9. a b Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai – Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905) ZEMPLÉN VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI Birtokviszonyok a szatmári békekötés után. 522 o.
  10. Borovszki: Magyarország vármegyéi és városai/ Egyházak szervezete/ágostai hitvallású evangélikus egyház. 322. o.
  11. a b Barna János: Magyar városok monográfiája IX. Szerencs és vidéke/Újcsanálos 112-119. o.
  12. a b Szalai György lelkipásztornak a templom 50 éves évfordulójára írt visszaemlékezései. Újcsanálosi református egyház gyűjteménye
  13. Vicomte Letoriére: A Hét, 1897. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám) 539-540. o.
  14. Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1925, Budapest) II. A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek tulajdonosai. 402.o.
  15. Barna János (szerk.): Magyar városok monografiája IX. – Szerencs és vidéke (Budapest, 1931) Újcsanálos, 112.o.
  16. Dr. Furmann-né dr. Pankucsi Márta: Társadalmi integráció Újcsanáloson. Szakdolgozat. Miskolc, 2015. 26. o.
  17. Onga múltja. Ongai Kulturális Egyesület
  18. U települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  19. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  20. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  21. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  22. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  23. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  24. Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  25. A nemzetiségi népesség száma 2001
  26. Újcsanálos Helységnévtár
  27. Geodézia és kartográfia, 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám) 1992 / 1. szám SZEMLE Kiss Sándor: Halálozás (Csaba Gyula 1909-1991) 50-51. o.
  28. Magyar életrajzi lexikon Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981) 327. o.
  29. Nem lettem volna orvos, ha van kétszáz forintom 2008.november. 6.

Külső hivatkozások[szerkesztés]