Újcsanálos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újcsanálos
Templomok és a bekötőút
Templomok és a bekötőút
Újcsanálos címere
Újcsanálos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Csáki Lajos (független)[1]
Jegyző Maykné Dr. Tóth Zita megbízott jegyző
Irányítószám 3716
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség861 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újcsanálos (Magyarország)
Újcsanálos
Újcsanálos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 21° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 21° 00′ 20″
Újcsanálos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Újcsanálos
Újcsanálos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Újcsanálos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újcsanálos témájú médiaállományokat.

Újcsanálos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, a Hernád folyó völgyében, Miskolctól és Szerencstől azonos távolságra található település, amely a történelmi Zemplén, ezen belül a Harangod-vidék része.

Története[szerkesztés]

A település ősi helyén már az Árpád korban is éltek, erre utalnak a mai Ócsanálos területén 2013-ban végzett ásatások leletei: nyílhegyeket, pénzérméket, pénzváltó mérleget, épületmaradványokat, kemencéket találtak a Herman Ottó Múzeum munkatársai. [3] Az első írásos említés az 1219-es évre tehető: a Váradi Regestrum szerint Chyan Gesztely északi szomszédja minden bizonnyal Csanálos.[4] A település lakói a Zempléni vár várjobbágyai voltak. A tatárjárás idején a falut teljesen felégették, a tatárok kivonulása után csak lassan szivárogtak vissza lakosai és az új betelepültek a legyilkoltak helyére.

A falut 1352-ben a bölcsi, ó(l)nodi Bölcsi majd nevüket Czudar-ra változtató Czudar Péter kapta meg Lajos királytól. A Czudar család később (Zsigmond király uralkodása alatt) felvette a Csanálossy nevet. A települést időnként Chanalos néven is emlegették a leírásokban. [5] [6]

A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött, 1471-ben kelt okiratban a falut Chanalus néven említették, és Zemplén vármegyéhez tartozott. A Csanálossy család utolsó sarja 1566-ban meghalt. Ekkor Gradecki Horváth Márknak (Szigetvár Zrínyi előtti várkapitánya) adományozta a király Szigetvár hősi védelméért. E család uralta egészen 1780-ig ,[6] akik egy időben elzálogosították a Rozgonyiaknak. A török uralom alatt egy ideig még határvidékként szerepelt, így a törökök rabolni jártak be, majd később behódolt.[7] [8] A Rákóczi szabadságharc alatt 1710 ben Máriássy Ádám alezredes kapta meg adományul.[9] A Szatmáry békekötés után a visszakerült a korábbi tulajdonosokhoz. [9] Ezidőtájt a leírásokban Hernád-menti vagy zempléni Csanálos néven is előfordul.

A felvidéki (pazdicsi) Szirmay András, a már említett gradeci család leszármazottját, Gradecki-Horváth Stanish Annát vette feleségül. Szirmay András nagyapja gróf Szirmay András Tököly hadvezére, Rákóczi táblabírája volt.[6] Az ő fia Szirmai Hugó, aki a pestisjárvány miatt megfogyatkozott munkáskezek pótlására 1817-ben 14 családot (58 fő) telepített be a felvidéki birtokáról, Veszverésről.[10] Az áttelepített családoknak egész telket, házhelyet adományozott. Az áttelepültek leszármazottjai közül néhányan még a településen élnek.[11] Ez a betelepítés alapozta meg az evangélikus leányegyház, majd a későbbi anyaegyház létrejöttét.[11] A tanítói lakás Szirmai Hugó gróf adományából épült fel. Tanítót is ő hozott és birtokot adományozott a tanítónak, majd később az evangélikus egyháznak is. A vasút megépülése (Újfalu) még a régi helyen lévő település gabonakereskedését is fellendítette. Az 1800-as évek közepétől a közigazgatás H-Csanálos, illetve Hernádcsanálos néven, a posta Zempléncsanálos néven különbözteti meg másik (szatmári) Csanálostól. Az 1848-49-es osztrák megtorlás során katonai népszámlálást tartottak, melyet 1857-ben újabb népszámlálás követett az adók behajtásának rendezése érdekében. Ekkor született döntés a falu áttelepítésére mert a minden évben a települést letaroló természeti katasztrófák miatt nem lehetett az adókat behajtani. 1860-ban a vármegye közreműködésével megkezdődött az új helyen a település telkeinek kimérése, kialakítása és kezdetét vette az átköltözés. A költözés fő oka a hiedelemmel ellentétben nem teljes mértékben az árvíz hanem a Hernád menti sík rész és az országút közötti part geológiai viszonyai miatt kialakult suvadások, csuszamlások voltak. A költözés vontatottan haladt, melyet 1862-es évben a település nyugati felét letaroló tűzvész, a keleti oldalt elpusztító árvíz és fölcsuszamlás felgyorsította, így lénygében 1866-os évben befejeződött.[12]

A református imaház 1866-ra épült fel Szirmai Hugó adományából. Az evangélikus 1868-ban épült fel már az új helyen szintén a gróf adományából, majd az 1872. évben új evangélikus templomot szenteltek fel az új településen. Szirmai Hugó fiúörökös nélkül halt meg 1866-ban, a templom felépültét már nem élhette meg. A szabadságharc leverése nagyon elkeserítette, nem volt fiúgyermeke.[13] Ekkor még az (öreg) Ócsanálos, Csanálospart és Újcsanálos egy közigazgatási egységet képezett.

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a falu lakói közül sokan többször is megjárták Amerikát. Az első világháború után báró báró Prónay Gábor, báró Prónay György és a Májzler család tulajdona lett a falu határának nagyobb része.[14]

Az új helyen a település neve 1905-től Újcsanálos, közigazgatásilag pedig hozzátartozik Ócsanálos és a Part is. Ezen az új helyen 1907 re épült fel a református templom, majd 1910 -re az evangélikus templom. A tanácsköztársaság harcai során a bevonuló románok a falu néhány házát felégették köztük a templomtornyot is. A két háború között ismét fejlődésnek indult a település, Hangya Fogyasztási és értékesítési szövetkezet, Hitelszövetkezet, Terménykereskedő Futura szövetkezeti magtár és begyűjtőhely is működött. [15]

A második világháború harcai a településen nagyon elhúzódtak, kitelepítésre is sor került az un. vadvizesre. Messzebbre akarták, de Szalai tisztelendő úr által bújtatott német hadseregből dezertált kolozsvári zsidó orvos[forrás?] orosztudásának köszönhetően csak a vadvizesig kellet menniük. A harcok során a település kétszer cserélt gazdát. A háború borzalmait, kegyetlenkedéseit így a falu lakosai is nagyon megszenvedték.[12] A háborúban elesett, fogságba került csanálosiak számát még tovább növelte a málenkij robotra elhurcoltak száma.

A háború után a Hernád nyugati oldalán lévő települést közigazgatásilag Ongához csatolták és Ócsanálos néven ismert a továbbiakban. A két település valójában ekkor [mikor?] vált külön. A háború utáni újjászervezés során a településnek kiemelt szerepet szántak: itt építették fel a gépállomást, ez a kiemelt szerep hozta el már az 50-es évek elején a villanyt, megelőzve vele több környékbeli falvat is. Beindították a parasztgimnáziumot mely sok helybéli fiatal tanulmányainak beindítója lett, közülük került ki orvosprofesszor, külügyminiszter. mérnök is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kamenyiczki Lajos (független)[16]
  • 1994–1998: Kamenyiczki Lajos (független)[17]
  • 1998–2002: Kamenyiczki Lajos (Zempléni Településszövetség)[18]
  • 2002–2006: Dávidházyné Győrfi Erzsébet (független)[19]
  • 2006–2010: Perge István (MSZP)[20]
  • 2010–2014: Perge István (független)[21]
  • 2014–2019: Csáki Lajos (független)[22]
  • 2019-től: Csáki Lajos (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[23]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,8%, református 45,4%, görögkatolikus 2,5%, evangélikus 4,2%, felekezeten kívüli 12,3% (20,3% nem válaszolt).[24]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom, 1907-ben épült. Evangélikus temploma 1910-re készült el.

Közlekedése[szerkesztés]

Miskolc és Szerencs irányából a Volánbusz által üzemeltetett 3730-as járattal közelíthető meg.

Híres emberek[szerkesztés]

A településen született és elszármazottak közül néhányat feltétlen meg kell említeni:

  • Csabai Gyula (1909-1991) geodéta, halálával nagy veszteség érte a magyar földmérő társadalmat írta halálakor a Békés megyei Geodéziai Hivatal.[25]
  • Ilkovits Jakab Izidor (1889-1949) A Magyar Életrajzi Lexikon harmadik kötetének végén található egy fogalommá lett szó — „Ilkovits” — viselőjéről, Ilkovits Izidorról is írtak. Ő volt, aki üzletében először bevezette Budapesten 1926-ban a tálcás önkiszolgálást, sőt maga tervezte kiszolgáló automaták is voltak étkezdéjében a Nyugati pályaudvar mellett. [26]
  • Nagy János (politikus) (1928-2019) Indonéziai (Burma, Nepál, Kambodzsa), majd washingtoni, később bécsi nagykövet, minisztériumi osztályvezető a Páneurópai piknik egyik szervezője.
  • Dr. Molnár Lajos (1929) az orvostudományok kandidátusa, szív és érsebész. A csepeli kórház igazgatójaként ment nyugdíjba, feleségével Detre Annamáriával Budapesten él. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Körének létrehozója és ma is aktív tagja.[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ L. Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2013-ban 246-252 o. A Herman Otto Múzeum évkönyve 53. (2014) Régészet
  4. ↑ Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom Történelmi Szemle 1993/1-2 41-42. o.
  5. ↑ Csánki Dezső: Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1899. január-november (5. évfolyam, 1-11. szám)1899-08-01 / 8. szám, 225.o.
  6. ↑ a b c Dongó Gyárfás Géza Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1901. január-november (7. évfolyam, 1-11. szám 294.o.)
  7. ↑ Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1895. október - 1896. november (1-2. évfolyam, 1-11. szám, 225.o.)
  8. ↑ Dongó Géza: A törökök rablásai Szerencs tartományban. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1913. január-december (19. évfolyam, 1-4. szám) 1913-01 / 1. szám. 77-79 o.
  9. ↑ a b Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905) ZEMPLÉN VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI Birtokviszonyok a szatmári békekötés után. 522 o.
  10. ↑ Borovszki: Magyarország vármegyéi és városai/ Egyházak szervezete/ágostai hitvallású evangélikus egyház.322. o.
  11. ↑ a b Barna János: Magyar városok monográfiája IX. Szerencs és vidéke/Újcsanálos 112-119. o.
  12. ↑ a b Szalai György lelkipásztor a templom 50 éves évfordulójára írt visszaemlékezései. Újcsanálosi református egyház gyűjteménye
  13. ↑ Vicomte Letoriére A Hét A Hét, 1897. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)539-540. o.
  14. ↑ Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1925, Budapest) II. A 100 kát. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek tulajdonosai.402.o.
  15. ↑ Barna János (szerk.): Magyar városok monografiája IX. - Szerencs és vidéke (Budapest, 1931) Újcsanálos 112.o.
  16. ↑ U települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  17. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  18. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  19. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  20. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  21. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  22. ↑ Újcsanálos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  23. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  24. ↑ Újcsanálos Helységnévtár
  25. ↑ Geodézia és kartográfia Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)1992 / 1. szám SZEMLE Kiss Sándor: Halálozás (Csaba Gyula 1909-1991)50-51. o.
  26. ↑ Magyar életrajzi lexikon Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981) 327. o.
  27. ↑ Nem lettem volna orvos, ha van kétszáz forintom 2008.november. 6.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Megyei jogú városHU county Borsod Abauj Zemplen.svg
 
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Városok
Községek,
nagyközségek
A Miskolci járás települései
HUN Miskolc Címer.svg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újcsanálos&oldid=24567521”