Alsózsolca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsózsolca
Református templom (2649. számú műemlék) 2.jpg
Alsózsolca címere
Alsózsolca címere		 Alsózsolca zászlaja
Alsózsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás város
Polgármester Szilágyi László (független)[1]
Irányítószám 3571
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség5553 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség215,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsózsolca (Magyarország)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″
Alsózsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsózsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó bal partján, Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő Felsőzsolca várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Főutcája a 3606-os út, de érinti még a 37 106-os számú mellékút is, mely a 37-es főúttal kapcsolja össze. Elérhető vasúton is: a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon lévő Felsőzsolca vasútállomás a két kisváros között van.

Szomszédos település még Sajólád 4 kilométerre dél-délkeletre.

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10–11. századtól kezdve éltek magyarok. Az biztos, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A nevét említő legrégibb írásos emlék 1281-ből maradt fenn. Az itt lévő fahíd az egyetlen átkelő volt Miskolc felé.

1296-tól a Bánfalvi Bárius családé, majd a Vay családé volt a falu, ahol mindkét család templomot építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

A település 2007-ben kapott városi címet.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Dr. Oláh László (MSZP-MDF)[3]
  • 1994-1998: Horváth János (független)[4]
  • 1998-2001: Horváth János (független)[5]
  • 2001-2002: Zsíros Sándorné (független)[6][7]
  • 2002-2006: Zsíros Sándorné (független)[8]
  • 2006-2010: Zsíros Sándorné (független)[9]
  • 2010-2014: Zsíros Sándorné (független)[10]
  • 2014-2019: Szilágyi László (Összefogással Alsózsolcáért Egyesület)[11]
  • 2019-től: Szilágyi László (független)[1]

A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek a polgármesteri tevékenységével kapcsolatos elmarasztaló bírósági ítélet miatt,[12] megszűnt a polgármesteri tisztsége.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

Info non-talk.svg
 A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

2001-ben a településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású [14] emberek alkották. Ezenkívül 2 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 20,5%, görögkatolikus 3,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
  • A Vay család kriptája, (mai neve: Vay-kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
  • Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra vár.

Oktatási Intézmények[szerkesztés]

  • 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
  • Fekete István Óvoda és Bölcsőde
  • Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye[16][17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ a b A 2001. november 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  12. ↑ Összehívják a választási bizottságot. Észak-Magyarország, LVII. évf. 208. sz. (2001. szept. 6.) 5. o.
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Alsózsolca Helységnévtár
  16. ↑ Dr. Ámbédkar Iskola (oktatas.hu)
  17. ↑ Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

További információk[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú városHU county Borsod Abauj Zemplen.svg
 
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Városok
Községek,
nagyközségek
A Miskolci járás települései
HUN Miskolc Címer.svg
Borsod vármegye települései

Edelényi járás: Abod •  Alsótelekes •  Balajt •  Boldva •  Borsod •  Borsodszirák •  Damak •  Debréte •  Disznóshorvát •  Dövény •  Edelény •  Felsőkelecsény •  Felsőnyárád •  Felsőtelekes •  Finke •  Galvács •  Hangács •  Hegymeg •  Irota •  Jákfalva •  Kurityán •  Ládbesenyő •  Lak •  Martonyi •  Meszes •  Múcsony •  Nyomár •  Rakaca •  Rakacaszend •  Rudabánya •  Sajókaza •  Szakácsi •  Szalonna •  Szendrő •  Szendrőlád •  Szuhakálló •  Szuhogy •  Viszló •  Ziliz

Mezőcsáti járás: Ároktő •  Emőd •  Gelej •  Hejőbába •  Hejőkeresztúr •  Hejőkürt •  Hejőpapi •  Hejőszalonta •  Igrici •  Mezőcsát •  Mezőnagymihály •  Nagycsécs •  Nemesbikk •  Poga •  Sajóörös •  Sajószöged •  Szakáld •  Tiszabábolna •  Tiszadorogma •  Tiszagyulaháza •  Tiszakeszi •  Tiszaoszlár •  Tiszapalkonya •  Tiszaszederkény •  Tiszatarján

Mezőkövesdi járás: Alsóábrány •  Andornak •  Bogács •  Borsodgeszt •  Borsodivánka •  Borsodszemere •  Bükkzsérc •  Cserépfalu •  Cserépváralja •  Egerfarmos •  Egerlövő •  Felsőábrány •  Kács •  Keresztespüspöki •  Kistálya •  Mezőkeresztes •  Mezőkövesd •  Mezőnyárád •  Négyes •  Noszvaj •  Novaj •  Ostoros •  Sály •  Szentistván •  Szihalom •  Szomolya •  Tard •  Tibolddaróc •  Tiszavalk •  Vatta

Miskolci járás: Alsózsolca •  Arnót •  Belsőbőcs •  Bükkaranyos •  Diósgyőr •  Felsőzsolca •  Görömböly •  Hámor •  Harsány •  Hejőcsaba •  Kisgyőr •  Kistokaj •  Külsőbőcs •  Ládháza •  Mályi •  Mezőnyék •  Óhuta •  Ónod •  Répáshuta •  Sajóbábony •  Sajóbesenyő •  Sajóecseg •  Sajókeresztúr •  Sajólád •  Sajópálfala •  Sajópetri •  Sajósenye •  Sajóvámos •  Szirma •  Szirmabesenyő •  Újhuta

Ózdi járás: Arló •  Balaton •  Bolyok •  Borsodnádasd •  Bóta •  Bükkmogyorósd •  Csernely •  Csokva •  Center •  Disznósd •  Domaháza •  Hodoscsépány •  Járdánháza •  Királd •  Kissikátor •  Lénárddaróc •  Nekézseny •  Omány •  Ózd •  Sajómercse •  Sajónémeti •  Sajóvárkony •  Sajóvelezd •  Sáta •  Uppony

Sajószentpéteri járás: Alacska •  Bánfalva •  Bánhorvát •  Bántapolcsány •  Barcika •  Bélapátfalva •  Berente •  Borsodszentmárton •  Dédes •  Dubicsány •  Kondó •  Mályinka •  Mónosbél •  Nagybarca •  Nagyvisnyó •  Parasznya •  Radostyán •  Sajógalgóc •  Sajóivánka •  Sajókápolna •  Sajókazinc •  Sajólászlófalva •  Sajószentpéter •  Szilvásvárad •  Tardona •  Vadna •  Varbó

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsózsolca&oldid=25768282”