Alsózsolca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsózsolca
Református templom (2649. számú műemlék) 2.jpg
Alsózsolca címere
Alsózsolca címere
Alsózsolca zászlaja
Alsózsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás város
Polgármester Szilágyi László (független)[1]
Irányítószám 3571
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség5683 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség215,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsózsolca (Magyarország)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″
Alsózsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Alsózsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat.

Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó bal partján, Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő Felsőzsolca várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Elérhető vasúton is: a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon lévő Felsőzsolca vasútállomás a két kisváros között van.

Szomszédos település még Sajólád 4 km-re dél-délkeletre.

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 1011. századtól kezdve éltek magyarok. Az biztos, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A nevét említő legrégibb írásos emlék 1281-ből maradt fenn. Az itt lévő fahíd az egyetlen átkelő volt Miskolc felé.

1296-tól a Bánfalvi Bárius családé, majd a Vay családé volt a falu, ahol mindkét család templomot építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

A település 2007-ben kapott városi címet.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Dr. Oláh László (MSZP-MDF)[3]
  • 1994-1998: Horváth János (független)[4]
  • 1998-2001: Horváth János (független)[5]
  • 2001-2002: Zsíros Sándorné (független)[6][7]
  • 2002-2006: Zsíros Sándorné (független)[8]
  • 2006-2010: Zsíros Sándorné (független)[9]
  • 2010-2014: Zsíros Sándorné (független)[10]
  • 2014-2019: Szilágyi László (Összefogással Alsózsolcáért Egyesület)[11]
  • 2019-től: Szilágyi László (független)[1]

A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

2001-ben a településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású [13] emberek alkották. Ezenkívül 2 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 20,5%, görögkatolikus 3,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
  • A Vay család kriptája, (mai neve: Vay-kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
  • Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra vár.

Oktatási Intézmények[szerkesztés]

  • 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
  • Fekete István Óvoda és Bölcsőde
  • Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye[15][16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. a b A 2001. november 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  14. Alsózsolca Helységnévtár
  15. Dr. Ámbédkar Iskola (oktatas.hu)
  16. Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

További információk[szerkesztés]