Kondó
Kondó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fajder Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3775 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 498 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 30,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,63 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′ 22″, k. h. 20° 38′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 22″, k. h. 20° 38′ 26″ | |||
Kondó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kondó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kondó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól közúton 17 kilométerre északnyugatra fekszik; a környező települések: Parasznya (kb. 4 km), Radostyán (3 km), Sajókápolna (4 km), Sajólászlófalva (kb. 2 km), Varbó (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sajószentpéter (7 km).
Megközelítése[szerkesztés]
Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a 2517-es útból Radostyán külterületén kiágazó 25 133-as számú mellékúton.
Története[szerkesztés]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Tőzsér Miklós (független)[4]
- 1994–1998: Tözsér Miklós (független)[5]
- 1998–2002: Tőzsér Miklós (független)[6]
- 2002–2006: Soltész Kálmán Dezsőné (független)[7]
- 2006–2010: Lovas Bertalan (független)[8]
- 2010–2014: Lovas Bertalan (független)[9]
- 2014–2019: Fajder Gábor (független)[10]
- 2019-től: Fajder Gábor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 622 | 601 | 593 | 583 | 515 | 498 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 53,7%, görögkatolikus 4,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,5% (12,9% nem válaszolt).[12]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református templom
- Bányató
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Kondó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Kondó Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Kiss Lajos: Sajószentpéter a középkorban. 1988. I–II. kötet, Lásd meg Györffy György,1987. 736. p.)
- Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története
- Borovszky Samu: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. 1909
- Dobrossy István (főszerk.): Miskolc története 6 kötetben. 1966