Baskó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baskó
Baskó, templom.JPG
Baskó címere
Baskó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Hegedűs Szilárd[1]
Irányítószám 3881
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 181 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,64 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájKözponti-Zemplén[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baskó (Magyarország)
Baskó
Baskó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 05″, k. h. 21° 20′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 05″, k. h. 21° 20′ 14″
Baskó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Baskó
Baskó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Baskó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baskó témájú médiaállományokat.

Baskó egy település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 60 kilométerre, Abaújkértől északkeletre, Sima északi szomszédjában fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

Baskó és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a község közelében az 1800-as évekbe talált kőkori maradványok is bizonyítanak. 1388-ban említik először, mint irtásfalut, ekkor a boldogkői várhoz tartozott. Lakói nagyrészt erdőgazdálkodásból éltek.

A 14. században Zsigmond király adományozta a Czudar családnak. A 1516. században birtokosa Brankovics György szerb despota volt, később a Szapolyaiaké lett, majd a Trautson család szerezte meg, aki ruszin telepesekkel népesítette be az elnéptelenedett, majdnem lakatlanná vált falut.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Baskónak 563 lakosa volt, melyből 83 római katolikus, 472 görögkatolikus volt.

Az utóbbi évtizedekben a település népességszáma egyre csökkent, mára azonban, úgy tűnik, ez megállt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosságnak 99%-a magyar, az 1%-a cigány származású.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1790-ben épült.
  • Görögkatolikus kápolna.

Környező települések[szerkesztés]

Sima (6 km), Baskó közúton csak Simán keresztül közelíthető meg, a legközelebbi város: Abaújszántó (kb. 16 km).

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baskó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]