Rásonysápberencs

	Rásonysápberencs
	; Rásonysápberencs címere
	; Rásonysápberencs címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szikszói
Jogállás	község
Alapítás éve	1938 január 1.
Polgármester	Medve Ferenc (független)
Irányítószám	3833
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	569 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	62,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Rásonysápberencs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″
	Rásonysápberencs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Rásonysápberencs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat.

Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásban, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre. A megye leghosszabb nevű települése.(Sátoraljaújhelynél 1 betűvel hosszabb.)

Története[szerkesztés]

A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.

A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.

Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.

Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.