Rásonysápberencs
Rásonysápberencs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1938 január 1. | ||
Polgármester | Medve Ferenc (független) | ||
Irányítószám | 3833 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 569 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 62,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 59′ 45″ | |||
Rásonysápberencs weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat. |
Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásban, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre. A megye leghosszabb nevű települése.(Sátoraljaújhelynél 1 betűvel hosszabb.)
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.
A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.
Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.
Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]
- Csoma-Farkas-kúria (klasszicista)
- Rásonyi templom (református, 12. századi eredetű)
- Rásonyi harangláb (1748)
- Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780–1790 között)
Testvértelepülése[szerkesztés]
Környező települések[szerkesztés]
Beret, Detek (5 km), Homrogd, Monaj, a legközelebbi városok: Encs (kb. 25 km). Szikszó (15 km)
Nevezetes emberek[szerkesztés]
- Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként