Halmaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Halmaj
Szent István király római katolikus templom, Halmaj, Szent István tér 21.
Szent István király római katolikus templom, Halmaj, Szent István tér 21.
Halmaj címere
Halmaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállás község
Polgármester Tóth József[1]
Irányítószám 3842
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 1799 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség145,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halmaj (Magyarország)
Halmaj
Halmaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 48″, k. h. 21° 00′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 48″, k. h. 21° 00′ 07″
Halmaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Halmaj
Halmaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Halmaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmaj témájú médiaállományokat.

Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Szikszói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól kb. 25 km-re északkeletre található. Környező települések: Kázsmárk (kb. 4 km), Kiskinizs (4 km), a legközelebbi város: Szikszó (kb. 9 km).

Története[szerkesztés]

Először 1234-ben említik, Holmoy alakban írva. Az Aba nemzetség birtoka volt.

Az 1330-as évek elején már templommal is rendelkezett, papja évi 16 garast fizetett adóul a pápának, ami arra utal, hogy Halmaj gazdag és népes település lehetett (Miskolc ebben az időben 18 garast fizetett.) A 15. századból és a 16. század elejéről kevés adat maradt fenn, de több megpróbáltatáson is átesett a község, amikor Jiskra János csapatai elfoglalták a környéket, majd a Dózsa György-féle parasztfelkelés következett. A törökök 1544-ben jelentek meg a környéken, 1554-ben elfoglalták Fülek várát, és fosztogatni kezdték a falvakat, ahonnan sokan elvándoroltak a nagyobb mezővárosokba vagy igyekeztek elbújni. 1640-re a falu teljesen kihalt. 1711-ben egy pestisjárvány pusztította ki Abaúj vármegye jelentős részét.

1800-ra a település újra benépesült, római katolikus templomát is ekkor kezdték építeni. Református imaháza már 1709-től állt. 1813-ban árvíz pusztított. 1829-ben már iskola is állt a településen, de kevesebb mint a gyerekek fele járt iskolába. Az 1870-es években kolerajárvány pusztított.

A második világháború után a nagybirtokos rendszer megszűnt. Ez sok nehézséget okozott, rengetegen maradtak művelhető föld nélkül, a munkaképesek 50%-a Miskolcra és más városokba ment munkát keresni. 1966 után a község újra fejlődésnek indulhatott, egy öt faluból álló körzet központja lett. Új iskola és óvoda épült, majd orvosi rendelő és több mint 150 lakóház. 1976-ra ABC áruház és bisztró is állt a településen.

Halmaj jelenleg is dinamikusan fejlődik.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Wifi falu[szerkesztés]

Halmajon a Gárdonyi Géza Általános Iskolában néhány évvel ezelőtt[mikor?] bekötötték az internetet. Ez rengeteg új lehetőséggel és az oktatás színvonalának emelésével járt. Az Internet Terjesztéséért Alapítvány 2008. június 23-tól június 27-ig tábort szervezett, melynek célja a számítógép közelebbi megismerése volt, illetve olyan fiatal roma származású gyerekekkel való együttműködés, akik jobban, illetve hatékonyabban kezelik a számítógépet.


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]