Erdőbénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Erdőbénye
Erdőbénye, látkép.JPG
Erdőbénye címere
Erdőbénye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Jogállás község
Polgármester Kántor Dezső Dénes[1]
Irányítószám 3932
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1081 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,8 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőbénye (Magyarország)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″
Erdőbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Erdőbénye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbénye témájú médiaállományokat.

Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. A település a Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál az Aranyosi völgy kapujában fekszik. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen elhelyezkedő község. Miskolctól 58 kilométerre keletre, Sárospataktól 22 kilométerre nyugatra, a tokaji borvidéken helyezkedik el. Kb. 20 km-re van Encs, Tokaj és Abaújszántó városoktól.

Története[szerkesztés]

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lórántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.[4]

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tol a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.[4]

1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.

  • A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
  • A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Koleraoszlop

Szent György-templom

Református templom

Erdőbénye, Szirmay-kastély
  • Szirmay-kastély[6]
  • Fekete-Budaházy Kúria. 1650-ben épült kora barokk stílusban.
  • A falu határában található gyógyvízforrás már a középkorban népszerű volt. Mai gyógyfürdőjét Szirmay Ödön kezdte építtetni 1830 körül.
  • Nyaranta a faluban fafaragótábort tartanak.
  • Mózes ház - amiben egy anakonda él.

Környező települések[szerkesztés]

Sima (7 km), Szegilong (6 km), Tolcsva (8 km), Olaszliszka (8 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. ^ a b Erdőbénye | Illés Pince, Erdőbénye. www.illespince.hu. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Szirmay-kastély

További információk[szerkesztés]