Felsőnyárád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőnyárád
első világháborús emlékmű turullal
első világháborús emlékmű turullal
Felsőnyárád címere
Felsőnyárád címere
Felsőnyárád zászlaja
Felsőnyárád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Kukoróné Bihari Aranka[1]
Irányítószám 3721
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség940 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség83,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőnyárád (Magyarország)
Felsőnyárád
Felsőnyárád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″
Felsőnyárád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőnyárád
Felsőnyárád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsőnyárád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyárád témájú médiaállományokat.

Felsőnyárád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kazincbarcikától 12 kilométere, Miskolctól közúton 30 kilométerre északnyugatra fekszik, a Szuha- és a Csörgő-patak találkozásánál. A környező települések közül Kurityán 2, Jákfalva 3, Felsőkelecsény pedig 4 kilométerre található; a legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Rudabánya.

Története[szerkesztés]

Felsőnyárád Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említették először Nyaragh néven. A név személynévből ered.

A 14. században a csorbakői uradalomhoz tartozott; birtokosai pálos kolostort építtettek itt. A 16. században a község reformátussá vált, majd török hódoltság alá került, és elnéptelenedett. 1687 után újra benépesült. A járások megszervezése után a falu 1873-tól Borsod vármegye szendrői járásához tartozott, majd 1909-től az Edelényihez, utána a putnokihoz (19501961), utána újra az edelényihez. Lakói többnyire mezőgazdaságból éltek vagy kisiparosok voltak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Visnyai Gyula (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Kukoróné Bihari Aranka[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar volt.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,3% cigánynak mondta magát (15,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 34%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,1% (28,8% nem válaszolt).[5]

Nevezetességek[szerkesztés]

Nevezetes emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Felsőnyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 15.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felsőnyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  5. Felsőnyárád Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]