Sajómercse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sajómercse
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Sajómercse címere
Sajómercse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Kovács Zoltán[1]
Jegyző Nagy János
Irányítószám 3656
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 209 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,18 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajómercse (Magyarország)
Sajómercse
Sajómercse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″
Sajómercse (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajómercse
Sajómercse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajómercse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajómercse témájú médiaállományokat.

Sajómercse község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Ózdtól északkeletre helyezkedik el, a Borsodbótát Putnokkal összekötő közút mentén. Meglehetősen elzárt település, a nagyobb forgalmú utaktól viszonylag távol. Határában halad el a Eger–Putnok-vasútvonal, de a vonalnak ezen a szakaszán 2009 végén megszűnt a forgalom. A község az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Királd-patakon át, a Sajóba ömlő Mercsei-patak völgyében épült fel. Felszínét döntően felső miocén riolittufa fedi, hasznosítható nyersanyaga a barnaszén, területén jelentős az erdők aránya.

Története[szerkesztés]

Neve 1330-ban szerepel először írásos formában, amikor Kilit egri püspök a bélháromkúti apátságnak adja birtokként. A 1617. században világi birtokosai is vannak, de 1700-tól az egri szemináriumé lett. 1735-ig plébánia központ is, utána viszont Sajónémeti lett a plébánia központja, Sajómercse pedig fília lett. Temploma már a középkorban is volt, de 1778/1779-ben újat kellett építeni.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
  • Tamás István Gömöri Poéta, 2009-ben, Ádám László polgármester kérésére, verset írt a településről.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]