Korlát (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korlát
Korlát középkori temploma
Korlát középkori temploma
Korlát címere
Korlát címere
Korlát zászlaja
Korlát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Takács Krisztián (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3886
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség312 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,91 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korlát (Magyarország)
Korlát
Korlát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 21° 14′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 21° 14′ 39″
Korlát (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Korlát
Korlát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Korlát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korlát témájú médiaállományokat.

Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.

Nevét az ismert okleveles források 1332-ben említették először, Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi formában. A név eredete valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus személye. A település ebben az évben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.

A település első ismert birtokosai a Lánczi család tagjai voltak.

1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.

A településen Nikházy György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.

A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.

Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.

Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görögkatolikus, 273 református volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács Miklósné (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács Miklósné (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács Miklósné (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács Miklósné (független)[7]
  • 2006–2010: Takács Péter György (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Kovács Miklósné (független)[9]
  • 2014–2018: Hriczu Imre (független)[10]
  • 2019–2019: Takács Krisztián (független)[11]
  • 2019-től: Takács Krisztián (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2019. február 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 39,3% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 20,7%, görögkatolikus 8,3%, felekezeten kívüli 8%.[14]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Domokos-Téglássy kúria
  • Domokos-Hercor kúria
  • Szepessy-kúria
  • Református templom (gótikus, 15. század)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Korlát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. a b Korlát települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  14. Korlát Helységnévtár

További információk[szerkesztés]