Krasznokvajda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznokvajda
Krasznokvajda címere
Krasznokvajda címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Tóbis Béla
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 459 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krasznokvajda (Magyarország)
Krasznokvajda
Krasznokvajda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 11″, k. h. 20° 58′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 11″, k. h. 20° 58′ 13″
Krasznokvajda (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Krasznokvajda
Krasznokvajda
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Krasznokvajda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznokvajda témájú médiaállományokat.

Krasznokvajda község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

Korábban a történelmi Abaúj-Torna vármegye középső részén, a vármegyének egykori Tornai járásához tartozó települése volt, mely ma, a jelenlegi megye egyik legperiférikusabb fekvésű települése. Krasznokvajda két, korábban önálló település egyesítésével jött létre, vagyis a Cserehátban található Krasznokpuszta ("Krasznyik"), és a Tornai-dombságban található Vajda települések egyesítésével jött létre, a Rakaca-patak völgyében található község, mely a "Hétközségnek" nevezett földrajzi-néprajzi mikrorégiónak a központja (Büttös, Kány, Keresztéte, Pamlény, Perecse, Szászfa).
A község lakosainak a száma 1900-tól a 20. század közepéig folyamatosan emelkedett, majd azt követően folyamatosan csökkent, nagyjából azonos ütemben.

Vallásilag nagyon heterogén településről beszélhetünk, hiszen a három nagyobb történelmi egyházhoz tartozó hívek itt mind megtalálhatóak, legnagyobb arányban római katolikusok, kisebb arányban a görögkatolikusok, és a legkisebb arányban a reformátusok. Mindhárom felekezethez tartozó híveknek a temploma megtalálható a községben.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Megtekintésre érdemes a község ófalujának hagyományos településszerkezete
  • Műemlék jellegű parasztházak
  • Római katolikus templom. Barokk stílusú, műemlék.
  • Református templom. Műemlék-jellegű.
  • Scholtz-Albin-kastély. Műemlék.
  • Szentimrey-kastély. Műemlék.

Környező települések[szerkesztés]

Büttös 2 km-re, Szászfa 4 km-re. A legközelebbi város: Encs 25 km-re.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]