Ináncs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ináncs
A temető mellett álló Nagy Szent Teréz templom Ináncson. Épült 1774-ben.
A temető mellett álló Nagy Szent Teréz templom Ináncson. Épült 1774-ben.
Ináncs címere
Ináncs címere
Ináncs zászlaja
Ináncs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3851
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség1167 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség110,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″
Ináncs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ináncs
Ináncs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ináncs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ináncs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ináncs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Hernád folyó völgyének déli részén, a Cserehát dombvidéke és a Zempléni-hegység között fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Hernádszentandrás, délnyugat felől Csobád, nyugat felől Léh, északnyugat felől pedig Rásonysápberencs és Detek. Dél felől a legközelebbi település a Hernád túlsó partján fekvő Felsődobsza, de a közigazgatási területeik – kevés híján – nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben a megye és az ország távolabbi részei felől is. Főutcája a 3704-es út, amely nyugati irányban a 3-as főúttal, keleti irányban pedig – Hernádszentandrás és Pere érintésével – Abaújszántóval köti össze. Áthalad a közigazgatási területén az M30-as autópálya is, de annak nincs csomópontja a határai között.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Ináncs megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 3704-es út vasúti keresztezése mellett.

Története[szerkesztés]

Ináncs nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanch néven. Ináncs már a 13. században két faluból állt, mely már a 14. században elkülönült egymástól nevében is.

Az Alsó-, vagyis a mai Ináncsot 1271-ben V. István király adta Miklós országbírónak Forróval és a hozzá tartozó falukkal együtt.

1329-től papját is említették, mely a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 15 garas, 1334-ben és 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.

A másik Ináncs Fel-Ináncs a Zovárd nemzetség birtoka volt, melyet 1329-től nevében is megkülönböztettek: ez időtől ugyanis egyházának védőszentje után Szentandrásnak nevezték.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Léport László (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Péter (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Kiss Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Léport László (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1218
1197
1212
1142
1143
1167
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 2,4% németnek, 1,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 7,3%, görögkatolikus 14%, felekezeten kívüli 2,4% (11,9% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 8% református, 9% görög katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

A ináncsi rk. templom belseje

Környező települések[szerkesztés]

Csobád kb. 5 km-re, Forró kb. 8 km, Hernádszentandrás kb. 2 km, Pere kb. 6 km-re. A legközelebbi város: Encs 7 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  6. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  8. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  9. Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Ináncs Helységnévtár
  12. Ináncs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]