Ároktő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ároktő
Ároktő címere
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Szabóné Csizmadia Judit (független)[1]
Irányítószám 3467
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1056 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″
Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza mellett fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. Teljes lakott területe és határának túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egy bő 7 négyzetkilométernyi (nagyobbrészt természetvédelmi oltalom alá eső) területrésze a bal parti oldalon található.

A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszakeszi, kelet felől Újszentmargita, délkelet felől Tiszacsege, délnyugat felől Tiszadorogma, nyugat felől Mezőnagymihály, északnyugat felől pedig Mezőcsát.

Megközelítése[szerkesztés]

A tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el: Mezőkövesd-Borsodivánka felől a 3302-es, Mezőcsát és Tiszacsege felől [utóbbi esetben a Tiszát komppal átszelve] a 3307-es úton.

Közösségi közlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől is, a Volánbusz 4010-es buszjáratával.

Története[szerkesztés]

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott a Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer.[3]

A település első fennmaradt írásos említése 1067-ből való (Aruk). A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak: a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett. A falu 1896-ban is leégett.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Dr. Ihászy Ernőné (független)[4]
  • 1994-1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)[5]
  • 1998-2002: Varga István Pál (független)[6]
  • 2002-2006: Varga István Pál (független)[7]
  • 2006-2010: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (MSZP)[8]
  • 2010-2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[9]
  • 2014-2019: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[10]
  • 2019-től: Szabóné Csizmadia Judit (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1122
1121
1116
1039
1048
1056
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% németnek, 0,1% örménynek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Az 1994-ben megnyílt Tájház
  • Tiszai holtág, horgászhely

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetéhez fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
  4. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  6. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  12. Ároktő Helységnévtár
  13. Ároktő Helységnévtár

További információk[szerkesztés]