Ároktő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ároktő
Az ároktői református templom tornya.jpg
Ároktő címere
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1]
Irányítószám 3467
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1116 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ároktő (Magyarország)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″
Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza partján fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát.

Tömegközlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől, a Volánbusz 4010-es járatával.

Története[szerkesztés]

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • A Tájház 1994-ben nyílt meg.
  • Tiszai holtág, horgászhely

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  4. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  5. Ároktő Helységnévtár

További információk[szerkesztés]