Hangács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hangács
Hangácsi református templom.jpg
Hangács címere
Hangács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Varga István (független)[1]
Irányítószám 3795
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség581 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hangács (Magyarország)
Hangács
Hangács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″
Hangács (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hangács
Hangács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hangács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangács témájú médiaállományokat.

Hangács község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 15 kilométerre.

Fekvése, területei[szerkesztés]

A település a Cserehát délkeleti szélén fekszik, Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északra, a 7 km hosszú Hangács-patak völgyének végében, három irányból domboktól körülvéve. Szomszédos települések: Nyomár, Damak, Hegymeg, Tomor, Homrogd, Alsóvadász és Boldva. Sokáig zsáktelepülés volt, csak Ziliz és Nyomár felől volt meg közelíthető, a 2617-es útból kiágazó 26 137-es mellékúton. Ezen a helyzetet szüntette meg a kétezres évek elején az Európai Unió támogatásával Damak felé megépült, a közforgalom számára is nyitott, szilárd burkolatú mezőgazdasági út.

A legközelebbi települések a körülbelül 2 kilométerre fekvő Nyomár, a 4 km-re fekvő Damak és a nagyjából 8 kilométerre elterülő Ziliz; a legközelebbi város Edelény, mely innen mintegy 15 kilométerre található.

Hangács látkép 1

A település határához több puszta tartozott, melyek nevei máig fennmaradtak – Szénamál, Hatház, Kérts, Diczháza – melyeknek külön-külön saját határaik voltak. A pusztákhoz a következő nevű dűlők tartoztak:[3]

Hangácson: Sárgapart dűlő – a tetejében lévő tapasztani való sárga földről nevezték így el. Ludas dűlő – a falu közelében volt, ludak legeltetésére használták. Temető alja – a temető alatt fekszik. Pince cserje erdői – benne fekszenek a pincék.

Kértsi pusztában: Verebes dűlő – a verebek sok kárt okoztak a termesztett növényekben. Verő oldal dűlő – a napnak fekszik. Kértsi kút környéke – az ott lévő jó forrású vízről nevezték így el. Pad dűlő – meredek, felül fennsíkkal s a kilátószőlő. Templom oldal – IV. Béla idejében a tatárok lerombolták az itt lévő templomot. Szilfa völgy – szilvát termesztenek benne. Hidegvölgy- az ott rendesen érezhető hideg légvonalról kapta nevét. Maksa, Kulcsár – rajta valaha szőlő termett, mely az elpusztult Kérts pusztához tartozott. Magyalos – az ott nevelkedett magyal fákról. Simavölgy – a hozzá tartozó Dobogó mivel különösen szép hely volt Elizeumnak is nevezték. Somos erdő- sok somfa termett benne.

Diczházapuszta: Dicz cserje – a pusztában lévő cserjéről. Keresztpatak – az ott lévő majorral, mivel a patak két völgyről folyt le keresztet formált. Fekete kút – a Fekete család birtokában volt és gyógyerőt is tulajdonítottak neki. Jánosdi völgy oldal – a szomszédos Jánosd helységről.

Szénamál puszta: Semjék dűlő – az alatta folyó patakról hívták így. Oldal Jancsó – Bets torok a Vadászi határában fekvő Bets dűlőről. Rókás dűlő – a sok rókalyukról nevezték el. Keselyű halom – az egykor ott tanyázott sok keselyűről. Nyilas – a benne lévő tatár kútról, valaha a tatárok ott tanyáztak. Válós rét – két hegy között mélyen fekszik. Nyerges domb – ezen a vidéken a legmagasabb pont. Vas kapu – szoros átjárás a Nyerges hegy mellett. Bogyoszló szőlő – melynek fele Nyomár másik fele Hangács határában van, nevét onnan vette, hogy azon a napon volt aláírva a kiosztási szerződés. Borsómál – jó főzeléktermő hely. Bodó kert – a volt tulajdonosról. Általjáró – az egyik hegyről a másikra átjáró szántóföldek. Huszár dűlő, Bagolyvölgy dűlő, Bagoly csőr erdő – sok bagoly tanyázott benne.

Hatház puszta: Bojár erdő, Zopolyka dűlő, Hatház szőlő, Kökény völgy – a benne lévő kökényről nevezték így el.

Története[szerkesztés]

A római katolikus templom

Hangács nevét 1300-ban említette először oklevél Hangach néven, egy tanúskodó nemes nevében merül fel.

A 14-15. században a Hangácsi család, Hangácsi Albert egri prépost és II. Ulászló király alatt Hangácsi Mihály királyi kancellár birtoka volt.

A 16. században a Réghy családé, Réghy Kelemen birtoka volt, akinek itt 1500 körül várkastélya is volt.

A falu a török hódoltság alatt is lakott maradt.

A 17. században a Vasadi, Becs és Lenkey családok birtoka volt.

A 17. század végén a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja volt. A család építtette a reformátusok egykori fatemplomát is, melynek egyik harangját a hagyományok szerint Rákóczi ágyújából öntöttek.

Az 1910-es népszámláláskor Hangácsnak 1210 magyar lakosa volt, ebből 540 római katolikus, 144 görögkatolikus és 496 református volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.

Közélet, közigazgatás[szerkesztés]

A falu képviselőtestülete 5 tagú. Az önkormányzat hivatala Borsodszirákon működik, a településen a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége található (3795 Hangács, Szabadság út 21.)[4]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Vozár István (független)[5]
  • 1994–1998: Kolláth Tamás (független)[6]
  • 1998–2002: Hajdú Zoltán (független)[7]
  • 2002–2006: Hajdú Zoltán (független)[8]
  • 2006–2010: Hajdú Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Varga István (független)[10]
  • 2014–2019: Varga István (független)[11]
  • 2019-től: Varga István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 31,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 3,8% (16,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szathmáry Király György Egyháztörténeti Múzeum.
  • Rákóczi-pincék.

Galéria[szerkesztés]

Hangács pincefalu látkép
Hangács pince 1
Hangács pince 2
Hangács pince 6
Hangács pince 5
Hangács pince 7
Hangács parasztház

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Szathmáry Király György (1703–1775)
  • Szathmáry Király Miklós (1661–1724) - II. Rákóczi Ferenc ezredese.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://www.hirmagazin.eu/hangacs-bemutatasa
  4. https://hangacs.hu/kozos_hivatal.php
  5. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  7. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  9. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  10. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Hangács Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]