Csenyéte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csenyéte
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Kiss István (1983, független)[1]
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség442 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csenyéte (Magyarország)
Csenyéte
Csenyéte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 26′ 04″, k. h. 21° 02′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 04″, k. h. 21° 02′ 25″
Csenyéte (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Csenyéte
Csenyéte
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Csenyéte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csenyéte témájú médiaállományokat.

Csenyéte község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Encstől 20, Miskolctól közúton 57 kilométerre északra fekszik. Zsáktelepülés, amely közúton csak Felsőgagy felől közelíthető meg, a 2624-es útból annak 22,100-as kilométerszelvénye közelében, a kelet felé kiágazó 26 143-as úton.

Felsőgagy 3, Alsógagy 7, Gagyapáti 9 kilométerre van a falutól. A legközelebbi város, Encs mintegy 20 kilométerre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1243-ban említik először, Chenata alakban írva. 1322-ben Chenete, 1323-ban Cheueche, 1327-ben ismét Chenete, 1332-ben Chete, Heche, Hethe írásmóddal szerepel.

1279-ben IV. László király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adományozta. 1322-ben Lőrinc fia Miklós fia Leukus fiai László és Miklós nővérüknek Eles (dictus) János mester feleségének adták leánynegyedbe; még 1323-ban is az ő birtoka volt. Az 1300-as évek elején az Alsógagyról idevezető utat is említi egy oklevél.

A 19. században telepedtek meg a cigányok, akik jelenleg a település szinte teljes lakosságát adják. A polgármester, a jegyző és a tanítók mind más településről járnak ide. A lakók a földeket nem művelik, az egykori református parókiát lerombolták, a templom bútorzatát, karzatát széthasogatták és eltüzelték.

Az ország legszegényebb települése.[3] [4] [5] 2018-ban a munkanélküliek száma országosan az első helyen állt, 36,81 százalékkal.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Rákay Károly (független)[7]
  • 1994–1998: Bodnár Zoltán (független)[8]
  • 1998–2002: Abonyi József (független)[9]
  • 2002–2006: Kéri Zoltánné (független)[10]
  • 2006–2010: Kéri Zoltánné (MSZP)[11]
  • 2010–2014: Kéri Zoltánné (MSZP)[12]
  • 2014–2019: Kéri Zoltánné (MSZP)[13]
  • 2019-től: Kiss István (1983, független)[1]

A településen a 2019-es önkormányzati választás során többen is indultak azonos vagy hasonló néven, ezért volt szükség több jelölt nevének egyértelműsítésére. A polgármesteri tisztségért névrokonok ugyan nem versengtek, de az egyéni listán több névegyezés feloldására is szükség volt. Ezért indult a polgármester-választáson első helyet szerző jelölt Kiss István (1983) névvel – hiszen képviselő-jelöltként elindult 14 évvel idősebb névrokona is, Kiss István (1969), aki nem szerzett mandátumot –, és ugyanezen okból versengett, mellékjelként az egyik szülő nevét feltüntetve Kiss Attila (Elek fia) és Kiss Attila (Móni fia). (Kettejük közül csak az előbbi szerzett mandátumot.)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámláláson a település lakossága 396 fő volt, ebből 94% cigány, 6% magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14] 2008 szeptemberében már 515 lakosa volt a falunak, közülük 256 (azaz a népesség több mint fele) 18 éven aluli.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 89,5%-a cigánynak mondta magát (a végösszeg a kettős identitások miatt több 100%-nál). Ekkor a vallási megoszlás a következő: római katolikus 84,1%, református 2,1%, görögkatolikus 7,4%, felekezeten kívüli 6,2% (0,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetesség[szerkesztés]

  • Református temploma romokban hever.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tompos Ádám - „Egymásról marnánk le a húst, ha lenne” - Egész Csenyéte egy szegregátum (Magyar Hang, 2019.02.18.)
  4. Czene Gábor - Csenyéte: „Szörnyű tévképzetek élnek” (Népszava,2020.01.28.)
  5. Borsodi a legszegényebb magyar falu - borsodihir.hu, 2018.01.12.
  6. Dzindzisz Sztefan, Kristóf Réka - Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország (Napi.hu, 2019.01.19.)
  7. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  13. Csenyéte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  14. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  15. Hetek XII. évf., 39. szám
  16. Csenyéte Helységnévtár

További információk[szerkesztés]