Tornaszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tornaszentandrás
A település román kori temploma
A település román kori temploma
Tornaszentandrás címere
Tornaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Krajnyák Dénes[1]
Irányítószám 3765
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 175 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,65 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornaszentandrás (Magyarország)
Tornaszentandrás
Tornaszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 20° 46′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 20° 46′ 33″
Tornaszentandrás (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tornaszentandrás
Tornaszentandrás
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tornaszentandrás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentandrás témájú médiaállományokat.
A templom ikerszentélye

Tornaszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északi részén fekszik, Edelénytől 30, Tornanádaskától 6 kilométer távolságra. Közúton elérhető a 27-es főútról Komjátinál (kb. 4 km) letéréssel. Közösségi közlekedéssel az ÉMKK Zrt. üzemeltette 4124-es busszal közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét temploma védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. A Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom. A 12. századi román stílusú templomot Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász védőszentnek számít. A török 1576-ban felégette a települést. Elnéptelenedett, s csak 1730 körül népesedett be újra. A Felvidékről telepítettek be családokat, akik mészkőbányászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent András plébániatemplom. 12. századi román stílusú. Egyedülálló Árpád-kori műemlék: A szentély apszisa kettős, ikerszentélynek is nevezik. Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást képviselte kegyoltár. A falu földesurai meráni bányászokat telepítettek le és ők hozták magukkal az ikerszentélyes templom hagyományát.

1995-ben a településen található Esztramos-hegyben lévő 25 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Ezek a barlangok az Esztramos 1-es szint barlangja, az Esztramos 5. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 2. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 3. sz. barlangja, az Esztramosi Csillés-táró ürege, az Esztramosi DNY-i-táró 1. sz. barlangja, az Esztramosi DNY-i-táró 2. sz. barlangja, az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Szalagos-táró ürege, a Keresztes-barlang, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang, a Rákóczi 4. sz. barlang, a Rákóczi-oldaltáró barlangja, a Rákóczi-oldaltáró ürege, a Rákóczi-táró 1. sz. ürege, a Rákóczi-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi-táró 3. sz. ürege, a Rákóczi-táró 4. sz. ürege, a Rákóczi-táró 5. sz. ürege, a Rákóczi-táró 6. sz. ürege, a Rákóczi-táró 7. sz. ürege és a Rákóczi-táró 8. sz. ürege. A településen található öt fokozottan védett barlang az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja.

Források[szerkesztés]

  • H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]