Rákóczi-oldaltáró barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rákóczi-oldaltáró barlangja
Képződmények a barlangban (Kovács Richárd felvétele)
Képződmények a barlangban (Kovács Richárd felvétele)
Hossz170 m
Mélység10,4 m
Magasság18,8 m
Függőleges kiterjedés29,2 m
Tengerszint feletti magasság179 m
Ország Magyarország
Település Tornaszentandrás
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus freatikus
Barlangkataszteri szám 5412-17
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-oldaltáró barlangja témájú médiaállományokat.

A Rákóczi-oldaltáró barlangja egy fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Esztramos-hegy hat fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik öt az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang és a Rákóczi 3. sz. barlang.

Leírása[szerkesztés]

Az Esztramos-hegyben, a 190 méter tengerszint feletti magasságban lévő, már nem művelt, a hetedik, azaz a legalsó szinti Rákóczi-táró oldaltárójából nyílik. A vágat jobb oldalán található a bejárata. Középső triász, steinalmi mészkőben alakult ki. Feltehetőleg freatikus körülmények között jött létre. Elágazó, többszintes barlang.

Az egész üregre igen jellemzők a borsókövek, a különböző cseppkövek, melyek csaknem a teljes falfelületet elfedik. Találhatók benne cseppkőoszlopok, függőcseppkövek, logomitok (borsókő oszlopok), részben visszaoldott kalcitkristályok, nagyméretű heliktitek, cseppkőlefolyások, apadási szinlők, visszaoldott borsókövek, cseppkőzászlók, tetaráták, mennyezetről lógó limonitszálak, kalcittűpamacsokon nőtt borsókövek és kristályokkal borított borsókövek is. További különlegessége a nagyméretű korallborsókő, a borsóköves cseppkő és a borsókővel befedett limonittelér. Érdekes, hogy a hasadékok falán (talán) egy hajdani földmozgás nyomai láthatók, nagyméretű repedésekként.

A legmélyebb részén egy barlangi tó van, amely a karsztvízszintet jelzi. A horizontális kiterjedése körülbelül 40 méter. Néhány kis patkósdenevér egyed szállásként használja. A megtekintéséhez az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és tiszta ruha szükséges, valamint csak kutatási célból és csak elektromos világítóeszközzel látogatható. A Tornaszentandráson található öt fokozottan védett barlang egyike (a másik négy az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang és a Rákóczi 3. sz. barlang).

II. Rákóczi Ferenc nevéről lett elnevezve. Előfordul az irodalmában Esztramosi Rákóczi oldaltáró 2. sz. ürege (Nyerges 1998), Rákóczi-oldaltáró-barlangja (Kiss, Kovács 2014), Rövid táró hátsó bg.-ja (Nyerges 1998) és Rövid táró hátsó bgja (Lénárt 1990) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A kőbányászat következtében, robbantással tárult fel. 1983-ban a Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztályának a munkatársa, Kárpát József készített térképet a Rákóczi-oldaltáró barlangjairól. Az 1986-ban megjelent, Majoros Zsuzsanna által írt tanulmányban lett először publikálva az akkor még név nélküli barlang rövid leírása és a helyét feltüntető térkép. Az ismertetés szerint a 190 méter tengerszint feletti magasságban lévő, rövid tárónak az egyik barlangja és a hasadék mentén létrejött, borsóköves, kis barlangnak, amelynek a mélyedésében állóvíz található, a feltáró kutatása valószínűleg eredményes lenne.

Az 1990-ben készült, Lénárt László által írt kéziratban 30 méter hosszúnak és 23 méter mélynek van említve. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Az 1998-ban kitöltött barlangkataszteri törzslapja szerint Bódvarákón található, freatikus kialakulású, körülbelül 40 méter hosszú és 23 méter mély.

2006. április 30-án Kovács Richárd szerkesztett alaprajzi barlangtérképeket, hosszmetszeti barlangtérképet és keresztszelvényeket a Kovács Jenő, Kovács Richárd és Szabó Evelin által felmért barlangról. A barlangtérkép alapján 170 méter hosszú, 10,4 méter mély és 18,8 méter magas. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2014-ben a Kiss Klaudia és Kovács Richárd által készített „Természetvédelmi állapotfelvétel” szerint 29,5 méter a vízszintes kiterjedése.

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
  • Kiss Klaudia – Kovács Richárd: Rákóczi-oldaltáró-barlangja. Természetvédelmi állapotfelvétel. 2014. Kézirat, 2014. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kiss Klaudia: A Rákóczi-oldaltáró-barlangjának (5412/17) állapotfelvétele. 2014. Kézirat, 2014. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Lénárt László: Bányászati tevékenység során feltárt barlangok okozta környezetvédelmi problémák az Esztramos-hegyen. Kézirat, 1990. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Lénárt László: Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei. In: Szakáll Sándor – Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai. Topographia Mineralogica Hungariae, 1997. (5. köt.) 57, 72. old.
  • Majoros Zsuzsanna: Esztramosi barlangok. A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, I. sorozat, Bányászat, 1986. (33. köt.) 1–4. füz. 192, 194. old.
  • Nyerges Attila: Barlangkataszteri törzslap. Esztramosi Rákóczi oldaltáró 2. sz. ürege. Kézirat, 1998. április.

További információk[szerkesztés]