Néti-lyuk
| Néti-lyuk | |
 | |
| A Néti-lyuk beomlott bejárata | |
| Hossz | 30 m |
| Mélység | 30 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 30 m |
| Tengerszint feletti magasság | 330 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Aggtelek |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | időszakosan aktív forrásbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5440-44 |
| Elhelyezkedése | |
 Néti-lyuk
Pozíció az Aggteleki-karszt térképén
| |
 é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 20° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 20° 30′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Néti-lyuk témájú médiaállományokat. | |
A Néti-lyuk az Aggteleki Nemzeti Parkban lévő egyik barlang, amely jelenleg fel van töltődve és nem járható. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.
Leírás[szerkesztés]
Jósvafőtől Ny-ra, Aggtelek központjától É-ra, a Kecső-völgyben, a Kecső-pataktól kb. 15 m-rel magasabban, erdőben, a XII.10-es és a XII.11-es számú határkövek közötti résztől nem messze található a barlang. Magyarország és Szlovákia közös államhatárától 30 m-re volt a barlang bejárata. A turistatérképeken zsombolyjellel és a barlang nevének feltüntetésével van jelölve a barlang helye. Középső triász rózsaszín-vörös steinalmi mészkőben alakult ki. Nagyon omlásveszélyes volt az időszakosan aktív forrásbarlang. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott.
1978-ban volt először Néti-lyuknak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Kecsővölgyi I. sz. munkahely (Jakucs 1953), Kecsővölgyi I.sz. munkahely (Bertalan 1976), Nétilyuk (Jakucs 1953) és Tucsi-barlang (Vid 1978) neveken is. A barlang megtalálójának neve miatt lett Tucsi-barlang. Ez utóbbi nevet a helyiek adták a barlangnak.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az 1953-ban kiadott, A Békebarlang felfedezése című könyvben le van írva a barlang feltárása. Az ismertetés szerint a Kecső-völgy felső végén, a határtól 20 m-re, az É-i hegyoldalon lett járhatóvá téve egy időszakos forrás, amelyben 30 m mélyre tudtak Jakucs Lászlóék leereszkedni. A függőleges és szűk akna a mélyponti részen vízszintes és kitöltött járatban folytatódik. A kitöltést egy belső járatból sodorta a kifelé áramló víz a végpontra és a törmelékdugó eltávolításával további járatokat lehetne feltárni, de mivel szűk a munkahely és nehéz benne a munkavégzés, ezért Szlovákiából könnyebbnek tűnik az ismeretlen járatokba bejutni.
Az 1957-ben megjelent, Aggtelek és vidéke útikalauz című könyvben az olvasható, hogy a barlang ott található, ahol a Kecső-völgy és az államhatár találkozik. 1952-ben 30 m mélységig lett bejárva a Néti-lyuk, amely egy időszakos forráskürtő barlangja. Az 1961-ben kiadott, Aggtelek és környéke című könyv szerint a Néti-lyuk a Kecső-völgy Ny-i végén van. A barlang egy 30 m mély időszakos forráskráter, amelyben Jakucs László és társai jártak először.
A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban lévő 11. számú cédulán az olvasható, hogy Aggteleken helyezkedik el a Nétilyuk (Kecsővölgyi I. sz. munkahely). A Kecső-völgy felső végén, a csehszlovákiai államhatártól 20 m-re, a patak bal partján van a barlang bejárata. Törmelékben lévő kutatóakna a bejárat. A 30 m mély barlang egy függőleges kürtőből áll. A kézirat barlangot ismertető része 3 publikáció alapján lett írva. 1978-ban a Baradla Barlangkutató Csoport négy tagja (Borka Zsolt, Borszéki Ferenc, Majoros László és Szilágyi Ferenc) felmérte a barlangot, majd Szilágyi Ferenc a felmérés alapján megszerkesztette a barlang hosszmetszet térképét. A térkép 16 m mélységig ábrázolja a Néti-lyukat.
A csoport 1978. évi munkájáról szóló jelentés szerint Majoros László (aggteleki lakos) mutatta meg a csoport tagjainak a barlangot egy terepbejáráskor. A barlang felmérésekor a levegő szén-dioxid mennyiségének növekedését tapasztalták, ami miatt nem mérték fel teljesen. Néha a bejáratán sok víz szokott kifolyni a helybeliek szerint. Ennek nyomait a csoport tagjai is észrevették. Tervezték, hogy a további kutatást a megfelelő technikai eszközök beszerzése után folytatják. A felső részen omlásból származó törmelék, az alsó részen agyaglerakódás volt. A jelentésükben le van írva a barlang és kutatása, valamint a kéziratban megtalálható az 1978-ban rajzolt hosszmetszet térkép. 1979-ben a csoporttagok többször jártak benne.
A csoportjelentés alapján Majoros István (aggteleki lakos) mutatta meg nekik a barlangot. Megfigyeléseik szerint a nagyon szűk zsomboly levegője gyorsan elhasználódik, ezért csak kb. 20 m mélységig tudták bejárni. Egyszer megpróbálták a kazincbarcikai bányamentők segítségével a levegő utánpótlását megoldani, de egy váratlan eső miatt megtelt vízzel a barlang. A csoport 1979. évi jelentésébe bekerült egy ismertetés a zsomboly kutatásáról és egy szürkeárnyalatos fénykép, amelyen a barlangbejárat látható.
Az 1981. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott egy helyszínrajz, amelyen fel vannak tüntetve a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport kutatási területének ÉNy-i részén található barlangok. A rajzon feltüntetett barlangok között látható a Néti-lyuk neve. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Néti-lyuk néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1988. évi központi kutatótáborának tábori tájékoztatójában kis változtatásokkal meg lett ismételve a Jakucs László által írt, 1953-ban kiadott barlangleírás. Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikált, Sásdi László által írt tanulmány szerint a felső pleisztocénben kezdtek el fakadni a Kecső-völgyben új karsztforrások, a Néti-lyuk és az Imádságos-kút ősi szájai. A Néti-lyuk 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része.
Irodalom[szerkesztés]
- Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évben végzett tevékenységéről. Kézirat, Jósvafő. 23. old.
- Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 154. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 11. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Borka Zsolt – Detre Csaba – Gyuricza György – Kosztya Tibor – Kozák Miklós – Lehoczky Éva – Mihály Sándor – Piros Hajnalka – Pukánszky Antal – Salamon Gábor – Sümegi György – Szilágyi Ferenc – Vid Ödön – Vitális Éva összeáll.: A VMTE Baradla Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. 2. old. és egy fénykép a 4. és az 5. oldalak között (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Detre Csaba – Gyuricza György – Kozák Miklós – Piros Hajnalka – Pukánszky Antal – Borka Zsolt – Puszta Sándor – Szilágyi Ferenc – Vid Ödön összeáll.: A VMTE Baradla Barlangkutató Csoport 1978. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Jakucs László: A Békebarlang felfedezése. Budapest, 1953. 81. old.
- Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz. Budapest, Sport, 1957. 143., 303. old.
- Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 241. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
- Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 7. old.
- Vid Ödön szerk.: Beszámoló a KPVDSZ Vörös Meteor TE Baradla Barlangkutató Csoport 1978. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1978. 217. old.
- Vid Ödön szerk.: A KPVDSZ VMTE Baradla Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1979. 230. old.
- –: Helytörténeti és ipartörténeti emlékek a jósvafői Kecső-völgyben. Jósvafői Helytörténeti Füzetek, 1994. (1. füzet) 21–22. old.
- –: Néti-lyuk leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom[szerkesztés]
- Láng Sándor: Geomorfológiai tanulmányok az aggteleki karsztvidéken. Földrajzi Értesítő, 1955. (4. évf.) 1. füz. 1–17. old.
- –: Jelentés az MKBT 1988. évi központi kutatótáboráról.
- –: Tábori tájékoztató. 1988. 48. old.
További információk[szerkesztés]
