Kuriszlánfői-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuriszlánfői-zsomboly
Hossz30 m
Mélység17,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés17,5 m
Tengerszint feletti magasság350 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív patakbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-24
Elhelyezkedése
Kuriszlánfői-zsomboly (Magyarország)
Kuriszlánfői-zsomboly
Kuriszlánfői-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″

A Kuriszlánfői-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Kuriszláni-beszakadástól néhány száz méterre van. A Lipinye-tető közelében, nehezen megtalálható helyen nyílik. Az András-galya felé tartó meredek szekérút kezdetétől körülbelül 90 méter megtétele után kell keletre letérni a szekérútról és körülbelül 20 métert megtenni a zsomboly nyílásáig. A kétszer egy méteres, ovális bejárata erdőben található és nehezen vehető észre.

Középső triász mészkőben keletkezett. A bejárati aknája egy terembe vezet, ahol a barlang alja található. Az aknát körülbelül két méter mélységig moha borítja. Néhány felfelé induló, a végén összeszűkülő kürtő van benne. Formakincsét főleg a párhuzamos aknák közötti átoldott ablakok, fennmaradt sziklahidak és gömbfülke alakú mennyezeti kupolák jellemzik. Állócseppkövek, függőcseppkövek, cseppkőlefolyás és cseppkőzászló figyelhető meg benne. Valószínűleg denevérek is használják. A bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell. 20 méter kötél elég a megtekintéséhez. A további járatok feltárására leginkább a mélypontján van lehetőség.

1957-ben volt először Kuriszlánfői-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Kőlyuk (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfői-barlang (Székely 1986), Kuriszlánfői Kőlyuk (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfői kőlyuk (Kordos 1984), Kuriszlán-fői-zsomboly (György 1966), Kuriszlánfői zsomboly (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfő-zsomboly (Jakucs 1957) Kuriszláni-zsomboly (Jakucs 1961) és Kuriszláni zsomboly (Berhidai, Cser, Holl 1981) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1911 nyarán Strömpl Gábor járt a területen és az 1912. évi Földtani Közlönyben megjelent publikációjában valószínűleg ezt a barlangot írta le az András-galya nevű helyen, a Kuriszlán nevű erdőben található szakadékos, mély zsombolynak. Egy 1933-ban kiadott Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva a Baradla közvetlen környékén nyíló zsombolyok között és egy helyszínvázlaton fel van tüntetve földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint a Kuriszlánfő nevű helyen helyezkedik el. 16,5 méter mély és aljában többfelé ágazó nyolc méter átmérőjű terem található.

Az 1957-ben napvilágot látott Aggtelek és vidéke útikalauz szerint a Jósva-völgytől északra lévő területen, például a Kuriszlánban is van kis mélységű zsomboly. A Kuriszlánfő-zsomboly 16 méteres. A könyv névmutatójában neve Kuriszlánfői-zsomboly. Az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban az látható, hogy a Tücsök-lyuk a Kuriszlánfői-zsombolyhoz hasonlít legjobban alaktanilag. Az 1961-ben kiadott útikalauzban meg van említve, hogy a Jósvafőtől északra lévő területen, például a Kuriszlán-háton is van zsomboly. Itt található a 16 méteres Kuriszlánfő-zsomboly. A könyv névmutatójában neve Kuriszláni-zsomboly.

A Karszt és Barlang 1961. évfolyamában publikálva lett a zsomboly leírása két hosszmetszeti barlangtérképével együtt. A publikációban az olvasható, hogy a Kuriszlánfői Kőlyuk a Nagy-oldali-zsombolyhoz hasonló jellegű zsomboly. A Kőlyuk a Lipinye-tető közelében fekszik és 17 méter mély. A Szelce-völgyben lévő jellegzetes szénapajtától délkeletre 600 méterre, a Kuriszlánfői-kúttól 310 méterre, az erdőszéltől 40 méterre van a barlang nehezen megtalálható bejárata. Bejárati aknája 1,5×6 méteres, 11 méter hosszú és többször kanyarodik, amely 10 méter mélységben egy nagy terem oldalába torkollik. Itt 5 méteres letörés után lehet elérni a feneket.

Az üreg formái nagyon hasonlóak a hévforrásos barlangok alakjaihoz. Több felfelé induló, vakon végződő kürtőben korróziós nyomok figyelhetők meg. A barlang legnagyobb részét adó központi terem is ilyen. Középső triász világosszürke mészkőből keletkezett a fosszilis patakbarlang maradvány. A két hosszmetszeti barlangtérkép felirata Kuriszlánfői zsomboly. 1964-ben a Vámőrségi Barlangkutató Csoport tagjai kutatták és négy méterrel növelték mélységét, ahol egy oldaljárat kezdetét fedezték fel. Szilvássy Gyula 1965-ben megjelent tanulmánya szerint az ÉKME Barlangkutató Csoport tárta fel. Az 1975-ben megjelent útikalauz szerint a Kuriszlán-háton is van zsomboly, például a 16 méter mélységig bejárt Kuriszlánfő-zsomboly.

Az 1976. évi MKBT Meghívóban közölt lista alapján 1976-ban a Papp Ferenc Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye az Észak-Borsodi-karszton lévő Kuriszlánfői-zsomboly kutatásához. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az van írva, hogy Jósvafőn, a kuriszláni pajtától délkeletre körülbelül 600 méterre és a kuriszlánfői kúttól 310 méterre, erdőszéltől 40 méterre helyezkedik el. Bejárata 5×6 méteres függőleges akna. A 11 méter hosszú és 16,5 méter mély barlang alján többfelé ágazó terem van. A kézirat barlangra vonatkozó része három publikáció alapján íródott.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Kuriszlánfői-zsomboly néven a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével. A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve helye egy helyszínrajzon. Kuriszláni zsomboly néven van feltüntetve a Kurizsláni-barlangtól északkeletre. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában meg van említve a barlang Kuriszlán-fői-zsomboly néven Kuriszlánfői kőlyuk névváltozattal együtt. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Kuriszlánfői-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. A 2001. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmányban az olvasható, hogy 16,5 méter mély és néhány párhuzamos aknából álló összetett aknabarlang, amely 360 méter tengerszint feletti magasságban, völgy aljában, hegyoldalban nyílik. Valószínűleg régen a Kossuth-barlang víznyelője volt és később került magasabb helyzetbe a völgy mélypontjáról. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált Holly István nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Kuriszlánfői-zsombolyról.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]