Kuriszlánfői-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kuriszlánfői-zsomboly
Hossz30 m
Mélység17,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés17,5 m
Tengerszint feletti magasság350 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív patakbarlang (Holly, Csicsely 1961)
Barlangkataszteri szám 5440-24
Elhelyezkedése
Kuriszlánfői-zsomboly (Magyarország)
Kuriszlánfői-zsomboly
Kuriszlánfői-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 37″, k. h. 20° 34′ 36″

A Kuriszlánfői-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

A Kuriszláni-beszakadástól néhány 100 méterre van. A Lipinye-tető közelében, nehezen megtalálható helyen nyílik. Az András-galya felé tartó meredek szekérút kezdetétől körülbelül 90 méter megtétele után kell keletre letérni a szekérútról és körülbelül 20 métert megtenni a zsomboly nyílásáig. A kétszer egy méteres, ovális bejárata erdőben található és nehezen vehető észre.

Középső triász mészkőben keletkezett. A bejárati aknája egy terembe vezet, ahol a barlang alja található. Az aknát körülbelül két méter mélységig moha borítja. Néhány felfelé induló, a végén összeszűkülő kürtő van benne. Formakincsét főleg a párhuzamos aknák közötti átoldott ablakok, fennmaradt sziklahidak és gömbfülke alakú mennyezeti kupolák jellemzik. Állócseppkövek, függőcseppkövek, cseppkőlefolyás és cseppkőzászló figyelhető meg benne. Valószínűleg denevérek is használják. A bejárásához kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell. 20 méter kötél elég a megtekintéséhez. A további járatok feltárására leginkább a mélypontján van lehetőség.

A Kuriszlánfői-zsomboly név 1965-ben jelenik meg az irodalmában (Szilvássy 1965). Előfordul irodalmában Kuriszlánfői-barlang (Székely 1986), Kuriszlánfői Kőlyuk (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfői kőlyuk (Kordos 1984), Kuriszlán-fői-zsomboly (György 1966), Kuriszlánfői zsomboly (Holly, Csicsely 1961), Kuriszlánfő-zsomboly (Jakucs 1957) Kuriszláni-zsomboly (Jakucs 1961) és Kuriszláni zsomboly (Berhidai, Cser, Holl 1981) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1911 nyarán Strömpl Gábor járt a területen és az 1912. évi Földtani Közlönyben megjelent publikációjában valószínűleg ezt a barlangot írta le az András-galya nevű helyen, a Kuriszlán nevű erdőben található szakadékos, mély zsombolynak. Egy 1933-ban megjelent Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva és egy helyszínvázlaton fel van tüntetve a földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint 16,5 méter mély és alján egy nyolc méter átmérőjű terem található. Az 1957-ben megjelent „Aggtelek és vidéke útikalauz” szerint 16 méteres.

A Karszt és Barlang 1961. évfolyamában jelent meg a zsomboly leírása a két hosszmetszeti barlangtérképével együtt. Ekkor 17 méter mély volt. 1964-ben a Vámőrségi Barlangkutató Csoport tagjai kutatták és négy méterrel növelték a mélységét, ahol egy oldaljárat kezdetét fedezték fel. Szilvássy Gyulának az 1965-ben megjelent tanulmánya szerint az ÉKME Barlangkutató Csoport tárta fel. Az 1975-ben megjelent útikalauz szerint a mélysége 16 méter. A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a helye egy helyszínrajzon. Kuriszláni zsomboly néven van feltüntetve a Kurizsláni-barlangtól északkeletre. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában meg van említve Kuriszlán-fői-zsomboly néven a Kuriszlánfői kőlyuk névváltozattal együtt és egy térképen van megjelölve a helye. 1995 óta a Világörökség része.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]