Körte-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körte-zsomboly
Hossz27 m
Mélység22 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés22 m
Tengerszint feletti magasság520 m
Ország Magyarország
Település Komjáti
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-47
Elhelyezkedése
Körte-zsomboly (Magyarország)
Körte-zsomboly
Körte-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 46″, k. h. 20° 43′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 46″, k. h. 20° 43′ 39″

A Körte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti központjától északnyugatra, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól 200 méterre, dél–délnyugatra, erdőben, egy kis hegyorron, egy sziklakibúvásban nyílik. A helyét zsombolyjellel jelölik a turistatérképek. A sárga sáv jelzésű turistaúton Tornanádaska felé haladva, a turistaúttól balra, egy enyhén berogyott területen van a bejárata. A lezáratlan, természetes és szabálytalan alakú bejárata nagy és függőleges tengelyirányú. A közelében nyílik a Búbánat-zsomboly és a Kilátó-zsomboly. A Búbánat-zsombolynak 50 méterre, délkeletre van a bejárata.

Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A vázlatosan felmért barlang vízszintes kiterjedése hat méter. Kis méretű, már nem fejlődő cseppkövek, függőcseppkő, cseppkőzászló, cseppkőfüggöny, cseppkőlefolyás, cseppkőbekérgezés és borsókövek figyelhetők meg benne. Gyakorlatilag egy darab, 22 méter mély és átlagosan két méterszer négy méteres átmérőjű aknából áll. A mélyponti részén egy rövid oldaljárat található. Embercsontok kerültek elő a kitöltéséből. Denevérek is előfordulnak a zsombolyban. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 25 méter kötél, egy nittfül és egy karabiner kell. Egy fix nitt van elhelyezve benne.

Előfordul az irodalmában 33 (Kósa 1992), V/5 (Kósa 1964), V/5. (Bertalan 1976), V./5 (Bertalan 1976), V/25 (Nyerges 2002) és V-27 (Kósa 1992) jelöléssel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Ezt a barlangot és a kutatását írta le Scholtz Pál Kornél az 1911-ben készült kéziratában. 1911. június 10. és 13. között járt a zsombolynál Scholtz Pál Kornél. A kézirat szerint a négyes számú barlang egy nyolc méter mély kút volt, amelyet kötél segítségével mértek meg. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai, a Vecsem-bükki kilátóhoz viszonyítva pontosan bemérték a bejáratának a helyét. A bemérés szerint a kilátótól 215 méterre, 214° 50' irányban volt a bejárata. Kósa Attilának az 1964-es, „A zsombolyképződés kérdéseiről” című tanulmányában egy térképen van a helye megjelölve. 1967. április 2-án Frojimovics Péter, Haász Éva, Kósa Attila és Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila egy alaprajzi barlangtérképet és két hosszmetszeti barlangtérképet szerkesztett. A barlangtérképeket Haász Éva rajzolta és a felmérés szerint 5,4 méter mély volt.

Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 105. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a vecsembükki kilátótól 215 méterre, 214 fok 50 perc irányban lehet megtalálni és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 31-én készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1972. évi bejárás alapján lett kitöltve, a főleg függőleges jellegű barlang alaprajzi hossza nyolc méter, a hossza a valóságban 10 méter, a vízszintes kiterjedése négy méter és a függőleges kiterjedése öt méter. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.

Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve hat darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1993-ban kezdődött meg a kitöltésének a felszínre termelése. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. 1996 nyarán egy benzinmotoros csörlő segítette a 10 méter mély zsomboly feltárását. 1997-ben a MAFC Barlangkutató Csoport és a BEAC Barlangkutató Csoport készítette el a hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát. Nyerges Attilának az 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Körte-zsomboly a 39. legmélyebb a 14 méteres mélységével. 1997. augusztus 23-án és 24-én 18 méter mélységig fedezték fel a két csoport kutatói. 1998 tavaszán a MAFC Barlangkutató Csoport 20 méter mélységig tárta fel. 1999 áprilisában Nyerges Miklós holocén vaddisznó koponyát, gímszarvas koponyát és valószínűleg pirókegér fogakat gyűjtött belőle. Gasparik Mihály határozta meg a leleteket. 1999 nyarán folytatódott a feltárása és ki lett egészítve az új feltárás ábrázolásával a barlangtérképvázlat. Ekkor 20 méter mély volt. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

2001 húsvétján a MAFC Barlangkutató Csoport egy három napos kutatótábort tartott a bontására. 2001. szeptember 22-én a Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001. október 20-tól 23-ig a MAFC és a BEAC kutatói bontották. 2001-ben holocén állatmaradványok, valamint egy emberi singcsont és egy emberi medencecsont töredék lettek meghatározva a kitöltéséből. A leleteket Gasparik Mihály határozta meg. 2002. március 15-én és 16-án tovább lett mélyítve csörlő segítségével és a feltáráskor Adamkó Péter és Kóródi Mária is jártak benne. 2002. szeptember 21-én a Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2003. szeptember 27-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2004. szeptember 25-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában 20 méter mély és 14 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent az 1997-ben rajzolt barlangtérkép-vázlat. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt és a barlang volt a bontó verseny helyszíne. 2011-ben kimaradt a Lakatos Kupa helyszínei közül. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található a zsombolyról egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű barlangtérkép-lap, amelyen egy alaprajzi barlangtérkép és két hosszmetszeti barlangtérkép van ábrázolva.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings. Vespertilio, 2006. 9–10. 33–56. old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Scholtz Pál Kornél: Beszámoló az 1911. évi június hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. Napló, kézirat. 1911.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]